A Csepel-sziget fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-Populetum albae Kevey in Borhidi & Kevey 1996)

Abstract

Jelen tanulmány a Magyarország középső részén levő Duna-ártér fehérnyár-ligeteinek ( Senecioni sarracenici-Populetum albae ) társulási viszonyait mutatja be 25 cönológiai felvétel alapján. Laza öntéshomok alapkőzeten és nyers öntéstalajon kialakult állományaik az alacsony ártér viszonylag magasabb szintjeit foglalják el. Faji összetételükkel és fejlett cserjeszintjükkel jól elkülöníthetők a mintegy 1–1,5 m-rel mélyebben fekvő, kötött és iszapos talajú, cserjeszint nélküli fűzligetektől ( Leucojo aestivi-Salicetum albae ), valamint a magasabb ártéri szinten fejlődő tölgy-kőris-szil ligetektől ( Scillo vindobonensis-Ulmetum ). Aljnövényzetükben egyes – részben szubmontán jellegű – növények is megje­lenhetnek, amelyek az Alföld egyéb tájain ritkák, vagy teljesen hiányoznak: Anemone ranunculoides, Carex remota, Clematis recta, Crataegus × degenii, Crataegus nigra, Epipactis helleborine, Equisetum hyemale, Galanthus nivalis, Lathraea squamaria, Leucojum aestivum, Paris quadrifolia, Scilla vindobonensis, Vitis sylvestris . Az asszociáció a szüntaxonómiai rendszer „ Populenion nigro-albae Kevey 2008” alcsoportjába helyezhető.