Zord történelmi időkben, nagy emberi tettek és még nagyobb megpróbáltatások idején játszódnak az első két fejezet történetei, melyekben második világháborús oroszországi hadifoglyok, illetve az 1956-os forradalom résztvevői emlékeznek keserű, illetve felemelő élményeikre, az emberi helytállás példáira. Egyén és hatalom, a helyi társadalom érdekkülönbségekkel átszőtt, vitákkal és konfliktusokkal teli világába vezetnek át a könyv szociográfiái, melyek mélyén a helyi hatalom, a helyi nyilvánosság kérdései állnak, ám nem mint lokális érdekességek, hanem általános(ítható) tapasztalatok és tanulságok gyűjteménye. A helyi sajátosságokat kutató, a történések mozgatórugóit megérteni akaró, a rejtélyek nyomába eredő krónikás áll mindig mögöttük, aki hűen és hozzáértéssel rögzítette az elmúlt évtizedek néha furcsa, néha zavaros, néha könnyen, néha alig érthető történéseit.