Szakdolgozatom témájának a vadászati turizmus magyarországi helyzetének elemzését választottam. Azért esett a választásom erre a témára, mert szerettem volna megismerni ezen kevésbé népszerű hobbi, hivatás illetve turisztikai forma sajátosságait, ezen felül valamelyest megcáfolni azt a sokak körében általánosságban terjedő hiedelmet, miszerint a vadászat egyet jelent állatok legyilkolásával. Dolgozatomat a vadászat illetve a hozzá kapcsolódó fogalmak megismerésével kezdtem, amelyek szakirodalmi megfogalmazása már szemléltette a tevékenység komplexitását, rendkívüli szervezettségét és hasznosságát. A vadászat ugyanis szerves része a vadgazdálkodásnak, a vadgazdálkodás pedig az ország gazdaságában is kiemelkedő szerepet játszik. A benne résztvevőknek nem csak saját szükségleteiket tudják kielégíteni egy-egy vadászaton való részvételkor, hanem aktívan hozzájárulhatnak a vadállomány arányának megfelelő szinten való tartásához, továbbá a környezet- és természetvédelemhez. A szakirodalom áttekintését a magyarországi vadászati tájegységek feltérképezésével folytattam. Kíváncsi voltam, mely területeken zajlik aktív vadászati tevékenység, és hogy kb. hányan foglalkoznak aktívan vadászattal illetve a hozzá kapcsolódó környezeti keretfeltételek, megfelelő körülmények létrehozásával, fenntartásával. Ezt követően megvizsgáltam a vadászat szabályozási rendszerét, vadászati idényeket, elejthető vadakat, ezek csoportosítását, törvényi előírásokat. Foglalkoztam továbbá különböző vadászatit módok, technikák, illetve a vadászathoz kapcsolódó hagyományok és fejlődéstörténet megismerésével. A vadászat általánosságban való megismerését követően tértem át a hozzá kapcsolódó turisztikai aktivitás elemzésére. A vadászati turizmus az aktív turizmus egyik ága, de tekinthető továbbá a sportturizmus egyik fajtájának is. Megállapításra került, hogy Ausztria a legfőbb küldő ország, ha vadászati turistáktól van szó, innen érkeznek a legtöbben hozzánk (kb. 14 000 fő évente). Jelentős létszámú turista érkezik továbbá ilyen motivációval Szlovéniából, Olaszországból és Németországból. Foglalkoztam a különböző területekről érkezők eltérő igényeivel, de ezen felül megállapításra került az is, hogy a belföldi vadászok aktivitása is évről évre növekszik, mára már több mint 65 000 magyar vadászról számolhatunk be. A statisztikai adatok áttekintését követően tértem át a vadászat turisztikai elemeinek vizsgálatára, hogy információt kapjak arról, milyen adottságok teszik a vadászatot potenciálisan alkalmassá arra, hogy aktívan bekapcsolódhasson a turizmusba. Feltérképeztem a turisztikai termékek megjelenését a vadászatban (vonzerő, infrastruktúra, turisztikai infrastruktúra, szállás, vendéglátás), illetve megvizsgáltam a hozzá kapcsolódó turisztikai kereslet és kínálat tulajdonságait, trendeket. A szakirodalmi áttekintés utolsó alfejezeteként részletesen foglalkoztam a vadállomány alakulásának változásával, tendenciáival, ugyanis ezen tényező alapvetően befolyásolja a kínálat minőségét, megítélését, a vadállomány tekinthető a vonzerő alappillérének. Ezt követően összefoglaltam a kutatáshoz használt módszereket, áttekinttettem a primer és szekunder kutatás sajátosságait, meghatároztam a kérdőíves kutatásom és a SWOT-analízis elkészítésének körülményeit, célkitűzéseit. A 4. fejezetben kerültek bemutatásra a kérdőíves kutatás eredményei, amelyek különböző vadászati egységek tagjai között kerültek terjesztésre. Többek között a kitöltők alacsony száma miatt a kutatás eredményei nem tekinthetők reprezentatívnak, azonban a hipotézisek és kutatási célok megerősítéséhez, megvalósításához segítségül szolgáltak. A szakirodalmi áttekintés és a kutatási eredmények kiértékelését követően levonásra kerültek a megfelelő konklúziók, majd számos javaslatot sikerült tenni azzal kapcsolatban, milyen irányokba tudna tovább fejlődni a vadászati turizmus. Kijelenthető, hogy kutatásom sikeres volt, sok-sok ismerettel gazdagodtam, átfogó képet sikerült nyújtani ezen egyedülálló, sokrétű tevékenységről.