A látássérült gyermeket nevelő családok esetében a védőnőnek nagyon fontos szerepe van a gyermekellátásán, gondozásán túl, a lelki és mentális támogatásban egyaránt. Meglátásom szerint manapság a társadalom könnyen megbélyegezi, durvább esetben kitaszítja a fogyatékkal élő embereket, azonban a családnak nem csak a társadalom felől érkező kritikáival kell szembe néznie, hanem maga a szülő (elsősorban az anya) egy nagy lelki megpróbáltatáson megy keresztül. A szakdolgozatom megírásával az volt az elsődleges célom, hogy bemutassam, hogy a védőnőnek mennyire fontos szerepe van a családok életében. Azt tapasztaltam, hogy egy látássérült gyermeket nevelő családban, még inkább szükség van a szakmai tanácsadáson, információ nyújtáson túl, arra is, hogy empatikus, önzetlen szakember támogassa őket az előttük álló „úton.” Ahhoz, hogy ez a folyamat sikeres legyen, kell az, hogy a két fél között kialakuljon egy kölcsönös bizalmi kapcsolat, ahol tabuk, feltételek nélkül tudnak együtt működni a gyermek egészséges testi, lelki, erkölcsi fejlődése érdekében. Azt gondolom ahhoz, hogy ez a partneri viszony kialakulhasson, kulcsfontosságú, hogy a védőnő rendelkezzen mindazokkal a kompetenciákkal, melyekkel sikerül a család bizalmasává válni.