Az UEFA klubverseny-rendszerek bevétel-elosztási mechanizmusai

Abstract

Az UEFA által szervezett európai futball versenyrendszerek átalakulóban vannak, amit a 2021-ben bejelentett Európai Szuperliga is ösztönzött. Bár a Szuperliga koncepciója a szurkolók és szereplők tiltakozása miatt nem valósult meg, az UEFA reformokra kényszerült. A 2024/2025-ös szezonban változások léptek életbe a Bajnokok Ligája, az Európa Liga és a Konferencia Liga lebonyolítási és bevétel-elosztási rendszereiben. A dolgozat célja ezen rendszerek pénzügyi folyamatainak részletes elemzése, különös tekintettel a résztvevő kluboknak juttatott kifizetésekre. Véleményem szerint a sportrajongók kevéssé vannak tisztában az elosztási mechanizmusokkal, és a dolgozat ezt a hiányosságot kívánja orvosolni. Kutatásom során szekunder adatgyűjtést végeztem az UEFA Club Financial Report és az UEFA hivatalos tájékoztatói alapján. A Bajnokok Ligája, az Európa Liga és a Konferencia Liga rendszereit vizsgáltam a korábbi 2023/2024-es és az új lebonyolítás szerinti 2024/2025-ös szezonokra vonatkozóan. A dolgozat külön figyelmet fordít arra, hogyan befolyásolja a változó lebonyolítási struktúra a klubok részesedését. Eredményeim szerint a bevétel-elosztás rendszerében jelentős eltérések tapasztalhatók a különböző versenysorozatok között. A Bajnokok Ligája, az Európa Liga és a Konferencia Liga résztvevői négy fő forrásból jutnak bevételhez az UEFA által: indulási díjak, teljesítményhez kötött összegek, koefficiens alapú elosztás és market pool bevételek alapján. A változó koefficiensek, valamint az adott klub országának közvetítési piaci részesedése befolyásolják a klubok bevételeinek nagyságát. Ezen 4 pillér alakult át a 2024/2025-ös szezonra 3-ra a koefficiens és a market pool bevételek újragondolásával. A Bajnokok Ligájában a klubok összesen több, mint 4-szer akkora összeghez tudnak hozzájutni, mint az Európa Ligában. A Konferencia Ligában ez az elérhető összeg lényegesen kevesebb, majdnem 1/9-e a BL kifizetésekhez képest. Következtetésem szerint az UEFA átalakuló versenyrendszerei és bevétel-elosztási mechanizmusai továbbra is jelentős hatással lesznek az európai futballklubok gazdasági helyzetére. A versenyrendszer újragondolása plusz mérkőzéseket is jelentett és a kluboknak, valamint a játékosoknak ezen a téren végesek a kapacitásaik. A reformokat részben külső nyomás generálta, így a jövőben további változások várhatóak, amelyek akár egy Európai Szuperligához hasonló versenyrendszer kialakítását is eredményezhetik.