A saját kutatásom a tekintetben rendhagyó, mivel nem a megszokott orvos-ápoló lelkiállapot/kiégés felmérésre irányult, habár maradt a segítő szakmáknál. Egy olyan szakmát/szakmacsoportot választottam, mely hanyagolva van, nincs kellőképpen megbecsülve, és a benne dolgozó szakemberek olyanok, mint a gépezetben az olaj. Jelenleg nem tűnnek fel, pedig ott vannak nap, mint nap, teszik a dolguk, de ha történne velük valami a hiányuk pótolhatatlan lenne.Kutatásomba a fővárosban illetve vidéken dolgozó műtős szakasszisztenseket vontam be, és az eredményeim meglévő hazai és külföldi tanulmányok eredményeivel hasonlítottam össze. Érdekelt, hogy van-e a burnout kockázati tényezői esetében eltérés a szakmák között? Abban az esetben, ha van, akkor mi húzódik a háttérben? A kiégés szindróma milyen fokban érinti ezeket a szakembereket? Jobban, vagy kevésbé érintettek, mint például az orvosok/ápolók?