This paper aims to analyse the main linking points between EU law and national criminal law. For a long time, the criminal laws of the Member States have been heavily affected by EU law. This influence can be either negative or positive. The most lenient form of the positive effect is the assimilation principle, which does not seek to incorporate EU norms into national criminal law, only attempts to extend the latter’s applicability to the protection of the interests of the European Union. In the case of legal harmonization the Member States are required to adopt common criminal norms which aim to reduce the differences of the national criminal law systems. The most serious impact on national penal law is the supranational criminal legislation, which results not only in the approximation but the unification of the criminal laws of the Member States.

A 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződéssel az európai integráció történetében először önálló, homogén, szupranacionális uniós politikává vált a büntetőjogi együttműködés. Ennek ellenére nem lehet azonban azt mondani, hogy a közösségi/uniós jog és a nemzeti büntetőjog a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését megelőzően teljesen független lett volna egymástól. Az uniós jog és a nemzeti jog számos ponton kapcsolódik egymáshoz, így a büntetőjog vonatkozásában is számos ponton figyelhetünk meg kölcsönhatást a két jogterület között. Az uniós jognak a tagállamok büntetőjogára gyakorolt hatása kétirányú: negatív és pozitív kötelezettségeket ró a tagállamokra.