A betegellátásban jelentkező egyre több, szerteágazó feladat mellett a decubitus kérdésköre könnyen háttérbe szorulhat, annak ellenére, hogy a betegnek joga van a lehető legjobb ellátáshoz. A megelőzés lehetőségei folyamatosan javulnak, bár még az elvárttól jelentősen elmaradnak. Decubitus koordinátorként dolgozok a Borsod-Megyei-Központi Kórházban, és a Decubitus Team megalakulása óta dolgozom team tagként. A megalaku-lás óta eltelt öt év alatti tapasztalataimat szeretném a dolgozatomban ismertetni. Saját magam részére is választ keresek a következő kérdésre: „Segítség mobil team, vagy a mobil team segítség?” Dolgozatomban felhívom a figyelmet az objektív állapotfelmé-résre (Bővített Norton skála szerint), ismertetem a gyakorlatban alkalmazott prevenciót. A költséghatékonysági törekvések mellett néha sajnos az eredményesség háttérbe szorul. Gyakran az a tapasztalat, hogy a minőségi ápolás, ellátás biztosítása ellenére is a decubitus gyógyulása nem megfelelő, vagy a betegek egy része elhalálozik.