A mesterséges intelligencia energiaigénye a vállalati fenntarthatósági jelentéstételben: ESG- és ESRS E1 értelmezés szekunder források alapján

Abstract

A dolgozat a mesterséges intelligencia, különösen a generatív AI terjedéséhez kapcsolódó energiaigény vállalati fenntarthatósági jelentéstételi relevanciáját vizsgálja. A kutatás arra keresi a választ, hogy az adatközpontokhoz és AI-alkalmazásokhoz köthető növekvő villamosenergia-igény miként jelenik meg vállalati szinten energiafogyasztási és közvetett kibocsátási kérdésként, valamint hogyan értelmezhető az ESRS E1 standard keretében. A vizsgálat szekunder forrásokra, nemzetközi intézményi dokumentumokra, szabályozási anyagokra és tudományos szakirodalomra épül. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az AI energiaigénye az energiafogyasztás, a Scope 2 kibocsátások, az átállási intézkedések és a klímakockázatok felől is releváns jelentéstételi témává válik. A dolgozat rámutat arra, hogy a vállalati számbavétel minőségét nemcsak a választott módszer, hanem az adatforrások dokumentáltsága, az allokáció logikája és az auditálhatóság feltételei is meghatározzák. Következtetésként megfogalmazható, hogy az AI-hoz kapcsolódó energiaigény a vállalati fenntarthatósági jelentéstételben önálló értelmezést és módszertanilag megalapozott kezelést igényel.