Szakdolgozatomban a gazdasági és egészségügyi szektorok beágyazódását, egymásra hatását vizsgáltam; a kérdést általános szinten és egyes választott nemzetek (Svédország, Magyarország, Szerbia, Albánia és Macedónia) szintjén is elemezve. Olyan pontokat kerestem, melyek követésével vagy éppen elkerülésével hazánk is a felfelé ívelő EHCI (európai egészségügyi fogyasztói index) útjára léphet. Munkámban az alábbi kérdések megválaszolására törekedtem: Valóban van-e a GDP, az EHCI és a csecsemőhalandóság között kapcsolat? Milyen mértékű a csecsemőhalandóság európai egészségügyi fogyasztói indexre való hatása? Milyen közös pontjai vannak az ECHI-nek az EHCI-vel? Az átlagos javuló tendencia mellett miért csökken Magyarország EHCI pontja? Mi lehet Szerbia kiemelkedő európai egészségügyi fogyasztói index növekedésének titka? Miben más Svédország egészségügyi szolgáltatásrendszere, amivel ilyen magas, és folyamatosan növekvő EHCI értékeket ér el? Miért nő Macedónia EHCI értéke, ha a csecsemőhalálozása folyamatosan nő?