„Ép testben, ép lélek”, mondja a mondás. Egy mentődolgozónak, legyen az mentőorvos, mentőtiszt, mentőápoló vagy gép-kocsivezető, készen kell állnia szolgálati ideje alatt szinte bármilyen eshetőségű feladat (esetfeladat) minél jobb kimenetelű és minél rövidebb idejű megoldására. Bizony, helyt kell állni hőségben, fagyban, esőzésben és nagy szélben is akár. Sok féle esettel találkoz-nak a bajtársak, a vonatgázolástól, a mérgezéseken át, a gyermek újraélesztésig. Valljuk be, hogy mindenkit megvisel egy valós helyzetben történő csecsemő vagy gyermek újra-élesztése. A fent említett stresszorok nagyon is befolyásolják a segíteni akaró mentődol-gozók pszichéjét, majd manifesztálódik fizikálisan különféle megbetegedés. Számos eszköz rendelkezésre áll, hogy egy esetleges gyakorlatot teljesítő mentődolgozó teljesítményét kontrollálni, illetve ellenőrizni lehessen. Negyven önként jelentkező mentőápolóból tudásszint mérő tesztek alapján kiválasztottam huszonkét alanyt. Ennek a huszonkét alanynak először stressz és zavaró tényező nélküli, majd egy „apuka, hozzátartozó” (stresszor) jelenlétében kellett csecsemő újra-élesztést bemutatni.