A labdarúgás ma már globális iparág: a pályán elért teljesítmény és a tőkepiacok értékítélete szorosan összefonódik. Kutatásomban arra keresem a választ, hogy a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerinti beszámolókban megjelenő értékek miként találkoznak a piaci „beárazással” a tőzsdén jegyzett futballklubok esetében. Három kulcsmutatóra építek: a piaci kapitalizációra (MV), a játékosállomány becsült piaci értékére (FP) és a számviteli adatokból képezett korrigált könyv szerinti értékre (cBV). A cBV-t a futballspecifikus immateriális eszközök torzításának mérséklésére definiálom: cBV = BV − immateriális eszközök + FP. A panel jellegű adatbázis hat európai, tőzsdén jegyzett klub (2020–2024) éves megfigyeléseire épül; a pénznem egységesen millió euró. Módszertanilag leíró statisztikát, Pearson- és Spearman-korrelációt, valamint OLS és log–log regressziókat alkalmazok, négy hipotézis tesztelésére. Eredményeim szerint az tőzsdei kapitalizáció (MV) alakulását elsődlegesen a játékosállomány piaci értéke (FP) magyarázza; a korrigált könyv szerinti érték (cBV) a hagyományos könyv szerinti értéknél (BV) informatívabb, de önmagában kisebb magyarázóerővel bír. Klubszinten nagy különbségek látszanak, egyes klubok a keretértékükhöz mérten felül- vagy alulárazottnak tűnnek.