Egy település életében az egyik legfontosabb és egyben a legösszetettebb folyamat a helyi gazdaság, valamint a közösség fejlesztése, amely elsősorban a belső erőforrásokra épül, ugyanakkor a gyakorlatban sok esetben a gyorsabb megoldásokat nyújtó külső erőforrások bevonására hagyatkozunk. A tudatos helyi közösségi beavatkozás a helyi gazdaság fejlesztése érdekében a központi kormányzati gazdaságpolitikai és helyi szereplők együttműködésén alapul, melynek jellemzői az alulról szerveződés, a hagyományok és a közösségi célok, közösségi magatartás érvényesülése. Amennyiben megismerjük a település jellemzőit, elemezzük a hiányzó és meglévő, valamint kihasználatlan adottságait, akkor könnyebben határozhatjuk meg a fejlesztési irányokat. A fejlesztési irányoknak elsősorban a helyben történő hasznosulást és a helyi érdekeket kell figyelembe venni, célja nem csak gazdasági, hanem közösségi és társadalmi, a beavatkozások által a lakosság életminőségének javítására összpontosít. A gazdaság fejlesztése a közösség nélkül nem tud hatékonyan megvalósulni, működni. Rétság esetében is új fejlesztési irányok megfogalmazására van szükség, ezért is választottam a helyi gazdaság- és közösségfejlesztés témáját. 2019-től önkormányzati képviselő vagyok, számos problémával, kiaknázatlan lehetőséggel találkoztam az elmúlt években. A szakterületre vonatkozó legfontosabb jellemzők (pl. helyi szereplők együttműködése, belső erőforrások ismerete és felhasználása, közösségi és társadalmi célok, fejlesztési stratégia, stb.) nem vagy nem megfelelően érvényesülnek a településen. Nem alakultak ki hosszútávú tervek, amellyel a helyi gazdaságfejlesztés megvalósulhat. Rétság város érdekeit szem előtt tartva vizsgáltam a gazdaság- és a közösségfejlesztés folyamatait, amely komplex rendszerben valósulhat meg. Az települési önkormányzat feladata, hogy elősegítse a folyamat elindítását és annak fenntartásában is aktív szerepet vállaljon. A folyamatban jelentős a lakosság és a vállalkozói réteg részvétele is a célok eredményes megvalósításához.