Munkámnak az első fejezetében az energiahiányának fontosságát igyekeztem bemutatni. Az évek során több energiaforrás-nélkülözési hullámmal kellett, hogy szembe nézzen az emberiség és az egyik közülük az 1970-es olajválság volt. A jelentős kőolaj-exportáló országban, Iránban tapasztalható zavarok miatt a kőolaj globális kínálata jelentős mértékben csökkent, ami hatalmas hiányt és a pánikszerű vásárlásokat okozott. A benzin és a gázolaj globális ellátásában ugyan rövid távon, de akkor is érzékelhető volt a hiányuk. Viszont még akkor nem tudták beazonosítani a válságot, mint az energiaszegénység, majd csak az 1970-es évek közepén. A továbbiakban a COVID-19 világjárvány hatását elemeztem az energiafogyasztásra iparágak és háztartások esetén egyaránt. A COVID-19 miatt bevezetett korlátozások nagy mértékben befolyásolták az energiafogyasztás alakulását. Míg a korlátozások sok vállalkozást arra kényszerítettek, hogy legalább részben bezárjanak, a gazdaság azon részei, amelyeket a társadalom működéséhez "alapvető" vagy "kulcsfontosságú" a kormányok számára, továbbra is működhettek vagy kötelesek voltak működni. Jelentős energiafogyasztás-visszaesést figyelhettünk meg az olyan iparágaknál, mint például az autógyártóipar és a közlekedési ágazat. Általánosságban elmondható, hogy a COVID-19 energiaágazatra gyakorolt hatásainak teljes spektruma folyamatosan változik, és nem volt könnyű megjósolni, hogy mi történt. A rendelkezésre álló szakirodalom különböző nézőpontokból vizsgálta a változásokat és kihívásokat. Bár a világgazdaság előbb-utóbb helyreáll nem valószínű, hogy (ha egyáltalán) visszatér a COVID-19 előtti „business as usual” állapotába. Ehelyett az olaj- és gáziparnak valószínűleg hosszan tartó, jelentősen csökkenő kereslettel kell szembenéznie az alacsonyabb gazdasági aktivitásnak és a környezet kímélőbb energiaforrások használatára irányuló növekvő nyomásnak köszönhetően. A harmadik fejezetben a különleges katonai művelet megkezdése után Ukrajnában, pontosabban Donbászban az Európai Unió és támogatói különböző szankciónak bevezetését tárgyalom Oroszország ellen. 13 szankció csomagot vetettek ki az orosz gazdaságra, közszereplőkre és energiaellátásra. Ezen túlmenően bemutatásra került a különböző energiaellátással kapcsolatos szankciók bevezetése az európai és a magyarországi energiafogyasztásra gyakorlat hatása.