Az italgyártással foglalkozó vállalkozások gazdasági helyzetének elemzése a V4 országaiban 2018 és 2022 között

Abstract

A Visegrádi Négyek - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - italgyártásával foglalkozó vállalkozások gazdasági helyzete jelentős szerepet játszik mind a helyi, mind pedig a globális gazdaságban. Az italipar az élelmiszeripar egyik fontos ága, amelynek gazdasági teljesítménye és irányai hatással lehetnek az egész térség gazdaságára és versenyképességére. Az italgyártás vállalkozásai a térségben széles skálán mozognak a kis családi vállalkozásoktól a nagy multinacionális vállalatokig. Az elmúlt években ezek a vállalkozások számos kihívással néztek szembe, köztük az egészségügyi, környezetvédelmi és piaci változásokkal, valamint az egyre növekvő versennyel és a fogyasztói igények változásával. A dolgozat megírásával fő célom volt megvizsgálni a V4 országaiban főtevékenység italgyártással foglalkozó vállalkozások gazdasági helyzetét 2018 és 2022 közötti időszakban. A szakirodalmi feldolgozást követően az adatokat az EMIS-ről gyűjtöttem le a NAICS (Észak-amerikai Iparági Osztályozási Rendszer (North American Industry Classification System)) osztályozási rendszer alapján a Gyártás iparágon belül (31-33), az Ital- és dohánytermékek gyártása (321) tevékenységi kör, majd azon belül az Italgyártás (3121) tevékenységre szűkítettem le. Az eredmények alapján elmondható, hogy az eszköz és tőkeszerkezetüket tekintve jelentős különbségeket nem tapasztaltam a V4 országainak italgyártó cégei között. A finanszírozási stratégiákat tekintve a magyar és a szlovák cégek konzervatívabb, míg a cseh és a lengyel cégek néhány évben agresszívabb finanszírozási stratégiát alkalmaztak. A rövid távú pénzügyi helyzetüket vizsgálva a vállalatoknak elmondható, hogy fizetőképességgel az elemzett időszakban problémájuk nem volt, továbbá nem is túllikvidek a vállalatok, túl nagy mennyiségű pénzeszközt nem tartogatnak, azokat visszaforgatják és befektetik a vállalkozásokba. A legmagasabb jövedelmezőségi helyzet mutatókkal a szlovák és a cseh vállalatok rendelkeztek, míg a magyar és lengyel italgyártó cégek valamivel alacsonyabb, de azonos nagyságú jövedelmezőségi helyzettel.