A koronavírus és a renin-angiotenzin rendszer kapcsolata a COVID-19 elleni gyógyszerek fejlesztésének tükrében

Abstract

A koronavírusok családjának 2019-ben, Kínában felbukkant tagja, a SARS-CoV-2 rövid idő alatt az egész világot érintő járványt hozott létre. Az általa okozott betegség, a COVID-19 ugyan arányaiban nem szedett annyi halálos áldozatot, mint néhány régebbi pandémia, a frissen megfertőződött ember COVID-19 betegségének súlyossága azonban nem bizonyult könnyen megjósolhatónak az egyén aktuális egészségi állapota, illetve a más betegségekkel szemben korábban mutatott ellenállóképessége alapján. A COVID-19 tehát potenciálisan halálos kimenetele és kiszámíthatatlansága miatt a kezdeti időszakban (amíg nem volt ellene védőoltás és hatékony gyógyszerelés) olyan védekezési stratégiát kényszerített a világ országaira (az emberek nagy részének karanténba zárása), ami hosszútávon nem volt fenntartható. A károkhoz később az is hozzájárult, hogy a COVID-19 elleni védőoltás, noha kimutathatóan védő hatású, nem jelentett akkora áttörést a COVID-19 megelőzésében, mint azt sok más fertőző betegség esetében korábban tapasztalták, továbbá a megfertőzöttek gyógyszeres ellátása sem képes a fatális kimenetelt vagy a súlyos hosszútávú szövődményeket elég hatékonyan kivédeni. Ezek a tények aláhúzzák a COVID-19 elleni gyógyszeres terápia további fejlesztésének fontosságát. Ebben a küzdelemben az új, specifikus antivirális szerek kifejlesztése mellett szerep jut régebbi gyógyszerek újrapozícionálásának is. Az újrapozícionálás olyan költség- és időkímélő gyógyszerfejlesztési stratégia, ami egy már engedélyezett gyógyszer vagy fejlesztés alatt álló gyógyszerjelölt indikációját egy adott irányban kibővíti. Irodalmi adatok alapján a gyógyszerek anti-COVID irányú újrapozícionálása négy területen perspektivikus: 1.) a renin-angiotenzin rendszerbe való beavatkozás az angiotenzin-konvertáz enzim (ACE) vagy az angiotenzin-II 1-es típusú receptorának gátlásával (ARB); 2.) az emberi ACE2 enzim és a SARS-CoV-2 tüskefehérje kapcsolódásának gátlása N-acetilcisztein, esetleg quercetin segítségével; 3.) az ACE2 aktivitás növelése ibuprofen segítségével; 4.) a SARS-CoV-2 által diszbiotikusan módosított vastagbél flóra probiotikus irányú eltolásával probiotikumok, prebiotikumok, valamit triptofán révén.