Diverzió a büntetőeljárásban
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Világszerte tapasztalható az a jelenség, hogy nő a bűncselekmények száma, hogy számos új típusú bűncselekmény jelenik meg évről évre, és, hogy az igazságszolgáltatás hagyományos eszközeivel már nem képes az ebből adódó konfliktusokat megoldani. Ennek köszönhetően az utóbbi évtizedekben, megjelentek a büntetőeljárást egyszerűsítő, gyorsító jogintézmények. Azt gondolom ennél aktuálisabb témát nem is választhattam volna, hiszen az Európai Unió, 2006-tól, mint minden tagállamának, Magyarországnak is kötelezővé tette a közvetítői eljárás bevezetését. A közvetítői eljárás pedig a diverziónak meghatározó területének részét képezi. De a mediációtól eltekintve az utóbbi években számos olyan törekvésnek lehetünk tanúi, amelynek célja az igazságszolgáltatás túlterheltségének csökkentése. Ennek köszönhetően került be a büntetőeljárásról szóló törvénybe, a vádemelés elhalasztása, a tárgyalás mellőzése, vádemelés részbeni mellőzése, stb. Dolgozatom témája a diverzió bemutatása. Mit is jelent a diverzió, hogyan alakult ki, és terjedt el az egész világon, miként találkozott hazánk az új megoldással. Ezután feltárom a diverzió kapcsolatát a legalitással és az opportunitással. Hiszen a legalitás háttérbe szorulásával és az opportunitás térnyerésével valósulhat meg a diverzió azokban az országokban, amelyekben ragaszkodnak a tradíciókhoz. Majd kitérek az ügyész diszkrécionális jogkörére, hiszen a diszkrécionális jogkör bővítése egy lehetséges megoldás az eljárás egyszerűsítésére. Ezt követően foglalkozom egy már létező, a diverzió témakörébe tartozó jogintézménnyel, a vádemelés elhalasztásával, annak gyakorlati érvényesülésével hazánkban. Dolgozatomban különös figyelmet szentelek a mediációnak. Teszem ezt nem csak annak okán, mert 2007. januárjától egy új hatályos jogintézmény bevezetése történt meg a közvetítői eljárás törvényi szintre emelésével, hanem azért is mert kifejezetten jó megoldásnak tartom, hogy egy hatékony, jó alternatíva kerül meghonosításra. Figyelembe veszi a bűncselekmény áldozatát, a terhelt, az eljárás egyéb szereplőit, és az igazságszolgáltatási szerveket, sőt még gazdasági szempontból is kedvezőbb, mint például a szabadságvesztés büntetés alkalmazása. Persze ahhoz, hogy igazán jól működjön, egy megfelelő törvényre van szükség, a szabályozás nagy körültekintést igényel. Ezzel kapcsolatos aggályaimról is említek néhány szót.