Vizsgálatainkban hazánk dunántúli régiójának kilenc megyéjéből, megyénként 10–12 település határából különböző szántóföldi kultúrákból, tarlókról (gabona, gabonatarló, repce, repcetarló, kukorica, kukoricatarló, napraforgó, napraforgótarló), illetve szántott területekről gyűjtöttünk talajmintákat, megyénként 20–22 szántóföldi tábláról. A talajminták parlagfűmag-tartalmát csíráztatási teszttel és a fizikai elválasztás módszerével vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a szántóföldi talajok parlagfűmag-tartalma rendkívül nagy mennyiségi változatosságot mutat. A fizikai elválasztás során ugyanarról a területről származó minták- ban általában magasabb parlagfűmagszámot detektáltunk, mint a csíráztatási tesztek során. A négyzetméterenkénti átlagos becsült magszám a talaj felső 16 cm-es rétegében a vizsgálati módszertől és a mintavételi helytől függően 0 és 18 820 között alakult. Legfertőzöttebbnek a napraforgótarló és a repcetarló tekinthető. Megyei vonatkozásban Veszprém, Zala, Vas és Somogy megye tekinthető parlagfűmaggal erősen fertőzöttnek. Szántóföldi talajaink parlagfűmag-készlete a korábbi vizsgálatokhoz képest jelentős emelkedést mutat, ami összhangban van a parlagfű országos dominanciájának növekedésével.