A szívelégtelen betegek magas szintű gondozásának fejlesztése Magyarországon

dc.contributor.advisorDr. Dózsa, Csaba László
dc.contributor.authorDr. Borbély, Attila
dc.contributor.departmentDE--Gazdaságtudományi Kar
dc.date.accessioned2024-06-12T10:22:19Z
dc.date.available2024-06-12T10:22:19Z
dc.date.created2024-04-21
dc.description.abstractA szívelégtelenség a szív károsodása következtében létrejövő komplex klinikai szindróma, mely a hazai népesség 1-2%-át érinti. A kórkép nagymértékben rontja a betegek életminőségét, magas halálozással jár, hazánkban is komoly gazdasági terhet ró az egészségügyi ellátásra. Nemzetközi evidenciák alapján a dedikált Szívelégtelenség Ambulanciákon gondozott betegek optimálisabb gyógyszeres és eszközös kezelésben részesülnek, jobb funkcionális stádiumba kerülnek, javul az életminőségük, jelentősen csökkennek a hospitalizációs és mortalitási mutatóik is. Jelen munkában áttekintést nyújtunk a szívelégtelenségben szenvedő betegek optimális gondozási stratégiájáról, az ehhez kapcsolódó nemzetközi és hazai kihívásokról. A hazai szívelégtelenség gondozás fejlesztése, elérhetőségének, hozzáférhetőségének javítása és potenciális Szívelégtelenség Ambulancia hálózat létrehozása érdekében egy országos online kérdőív segítségével felmértük a Kardiológiai Szakrendelések infrastrukturális helyzetét, humán erőforrás lehetőségeit, felmerülő fejlesztési és továbbképzési igényeit. A kérdőívet 28 kardiológiai szakrendelő vezetője töltötte ki (kitöltési arány 45%). A négy vizsgált hazai régióban a kardiológiai járóbeteg szakellátásban 2022-ben ellátott szívelégtelen betegek száma az összes kardiológiai betegszám 5-20%-át tette ki. A kardiológiai járóbeteg szakrendelésekhez kapcsolódó fekvőbeteg intézetek negyedében található hemodinamikai laboratórium, elektrofiziológiai laboratóriumi háttér ugyanakkor mindösszesen egy intézetben állt rendelkezésre, fekvőbeteg rehabilitációs osztály pedig az intézmények mintegy harmadában működött. A kardiológus szakorvosok átlagéletkora hasonló volt az összes vizsgált magyarországi régióban (52 év). Az egy intézményre jutó kardiológus szakorvosok száma jelentősen magasabb volt a Közép-magyarországi és a dunántúli régióban. Az egy orvos által 2022-ben ellátott általános kardiológiai esetek, valamint a szívelégtelen betegek száma jelentősen magasabb volt az alföldi régióban. A szakasszisztensek átlagéletkora legalacsonyabb az alföldi (45 év), míg legmagasabb az Észak-magyarországi (54 év) régióban volt. A kardiológiai szakrendelések 88%-ában érhető el echokardiográfiás készülék, távmonitorizálását lehetővé tevő eszközök mindösszesen két intézetben állnak rendelkezésre. Nátriuretikus peptid (NP) meghatározására a válaszadók több, mint kétharmadában (68%) van lehetőség, ugyanakkor csak 21%-uk rendelkezik erre elkülönített költségkerettel. Gyógytornász, dietetikus, pszichológus és szociális munkás a szakrendelők, több mint kétharmadában elérhető, míg hospice ellátásra mindösszesen csak az intézetek közel ötödében van lehetőség. A válaszadó 28 intézmény 128 szakorvosának 67 %-a szívesen részt venne szívelégtelenség gondozás fókuszú továbbképzésen az elkövetkező 5 évben. A kérdőívet kitöltő kardiológusok 54%-a szeretne Szívelégtelenség Ambulanciát létrehozni, további 39% véleménye szerint az intézményükben jelenleg nem állnak rendelkezésre az ehhez szükséges feltételek (többletszolgáltatók hiánya, az alacsony szakasszisztensi létszám, kompetencia hiánya). A felmérés eredményei alapján megállapítható, hogy a szívelégtelenség ellátás bizonyos területein (diagnosztikai eszközök) a nemzetközi irodalomban közölt adatokhoz hasonló a hazai helyzet, addig más területeken (például telemedicina és távmonitorozás) a kardiológiai szakrendelőink rosszul teljesítenek. Az egészségügyi szakemberek (szakorvosok és szakasszisztensek) szívelégtelenség irányú továbbképzésére jelentős igény mutatkozik, az ezirányú szakképzés elérhetősége hazánkban ugyanakkor jelentősen korlátozott, ennek megszervezése kulcsfontosságú. A szívelégtelenség gondozása összetett folyamat, amely magában foglalja a betegség korai felismerését, az életmódváltást, az orvosi gyógyszeres és eszközös kezelést, a betegségmonitorozást és a szövődmények megelőzését. Fontos elemei közé tartozik a betegoktatás, diétás tanácsadás, a rendszeres testmozgás, a megfelelő gyógyszerszedés és a rendszeres orvosi személyes vagy távkonzultáció. A gondozás legfontosabb kihívásai hazánkban is a betegoktatás, a szívelégtelenség szakasszisztensek hiánya, az egészségügyi rendszer túlterheltsége és a betegek egészségügyi ellátáshoz való eltérő hozzáférhetősége. A szívelégtelen betegek strukturált gondozása kulcsfontosságú a betegek életminőségének javításában és mortalitásának csökkentésében. A gondozás során egységes hazai stratégia kialakítása, a betegek és az őket ellátó személyzet szervezett egészségügyi oktatása, a betegek öngondoskodásának támogatása, az egészségügyi rendszer hatékonyságának és a betegek egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása kiemelt jelentőséggel bír.
dc.description.courseEgészségügyi Menedzser
dc.description.degreeMSc/MA
dc.format.extent51
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/372576
dc.language.isohu
dc.rights.accessHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectszívelégtelenség gondozás, Magyarország, ambulancia hálózat, infrastruktúra, humán erőforrás
dc.subject.dspaceOrvostudomány
dc.titleA szívelégtelen betegek magas szintű gondozásának fejlesztése Magyarországon
dc.title.translatedImproving high quality care for heart failure patients in Hungary
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Nincs kép
Név:
Nyilatkozat Borbély Attila pdf
Méret:
74.77 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Nincs kép
Név:
Borbély Attila Diplomadolgozat pdf
Méret:
5.62 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
2.26 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás: