If the reader picks up Zsombor Bódy's The Society of Industrial Labour, the title page will probably lead him to a long discussion of the new problems and tasks caused by industrialisation, and the structure and situation of social relations that it changed. However, reading the first pages, we understand that Bódy, touching on the deeper social context, selects only a slice of the complex problems of industrial society of the time, the development and change of the institutional system related to work from the mid-19th century to the end of the Second World War. The author, who has extensively processed relevant volumes of international and national literature and numerous archival and printed sources, has synthesised his findings in this volume after several smaller studies. The work contains a number of new approaches and new problem definitions, which I would like to reflect on below. From the book we can learn about the views and plans of the time in relation to labour, the provisions that were born, from the patriarchal view to the beginning of the era of nationalisation. A great advantage of the work is that it analyses at length the prevailing social policy ideas of each period, contrasting the different views. It deals not only with governmental ideas, but also with the views of the opposition, the interest groups and, last but not least, the experts and their associations of the time. It examines the power of each organisation in each era and the influence it could exert on decision-makers, achieving different results, even against other groups. All of this is to the advantage of the essay, and the author perhaps sometimes over-details the battles between different views.

Ha az olvasó kézbe veszi Bódy Zsombor Az ipari munka társadalma című munkáját, a címlap alapján valószínűleg hosszas fejtegetésre számít az iparosítás által okozott újtípusú gondokról, feladatokról, valamint az ez által megváltozó társadalmi viszonyok struktúrájáról, helyzetéről.  Az első oldalakat elolvasva azonban megértjük, hogy Bódy – a mélyebb társadalmi összefüggéseket is érintve – a kor ipari társadalmának összetett problematikájából csak egy szeletet választ ki, a munkához kapcsolódó intézményrendszer kialakulását és változását a 19. század közepétől a második világháború végéig. A nemzetközi és hazai szakirodalom releváns köteteit, számos levéltári és nyomtatott forrást széleskörűen feldolgozó szerző több, kisebb tanulmány után szintetizálta megállapításait ebben a kötetben. A munka számos új megközelítést és problémafeltevést tartalmaz, melyekre az alábbiakban szeretnék reflektálni. A könyvből megismerhetjük a kor munkaügyi vonatkozású nézeteit, terveit, a megszülető rendelkezéseket a patriarchális szemlélettől az államosítás korának kezdetéig. A munka nagy előnye, hogy hosszan elemzi az egyes korszakok uralkodó társadalompolitikai elképzeléseit, ütköztetve egymással az eltérő véleményeket. Nemcsak a kormányzati elgondolásokkal foglalkozik, hanem ismerteti az ellenzéki felvetéseket is, valamint az érdekképviseletek, és nem utolsósorban a korabeli szaktekintélyek és egyesületeik álláspontját. Vizsgálja, hogy az egyes korokban milyen ereje volt az egyes szervezeteknek, valamint hogy milyen hatást tudtak gyakorolni a döntéshozókra, érhettek-e el különféle eredményeket akár más csoportokkal szemben is. Mindezek a dolgozat előnyeire válnak, sőt talán néha túlságosan is részletezi a szerző az egyes nézetek közötti csatározásokat.