ESG szempontok integrációja az épületüzemeltetésben- egy debreceni irodaház esettanulmánya

Abstract

A dolgozatban az ESG szempontok épületüzemeltetésben való integrációját vizsgáltam egy debreceni irodaház esettanulmányán keresztül. A vizsgálat célja annak bemutatása volt, hogy a környezeti, gazdasági és irányítási szempontok miként jelenhetnek meg a napi üzemeltetési gyakorlatban, és ezek milyen előnyöket biztosíthatnak egy középvállalkozás számára. A szakirodalmi áttekintésben feldolgoztam az ESG fogalmát, fejlődését, az építőipari és épületüzemeltetési trendeket, az ESG mérési rendszereit, valamint a hazai és nemzetközi szabályozási környezetet. A dolgozat módszertana vegyes megközelítést alkalmaz: szakirodalmi elemzésre, dokumentumvizsgálatra, interjúkra, helyszíni megfigyelésre és modellezett számításokra egyaránt épül. Az empirikus vizsgálat középpontjában a vizsgált irodaház villamosenergia-felhasználásának elemzése és egy tervezett 100 kWp teljesítményű napelemes rendszer hatásainak modellezése állt. Az eredmények alapján a napelemes beruházás jelentősen csökkentené a hálózati villamosenergia-felhasználást, az üzemeltetési költségeket és a CO₂-kibocsátást. A számítások kimutatták, hogy a beruházás gazdasági eredményességét elsősorban az energiaárak alakulása és az önfogyasztási arány befolyásolja, ezért érzékenységvizsgálatot is készítettem. A benchmark elemzés és a terhelési profil vizsgálata megerősítette, hogy az épület működési jellege kedvez a napelemes rendszer hatékony integrációjának. A CO₂-kibocsátás csökkentésének monetizálása rámutatott arra is, hogy a beruházás környezeti előnyei gazdasági értékként is értelmezhetők. Összességében a dolgozatban arra a következtetésre jutottam, hogy az ESG-alapú energetikai korszerűsítés nemcsak fenntarthatósági, hanem gazdasági és stratégiai szempontból is indokolt fejlesztési irányt jelentene a vizsgált vállalat számára.