A szakdolgozat célja az információs aszimmetria szerepének bemutatása nemzetközi konfliktusok játékelméleti elemzésén keresztül, különös tekintettel az orosz–ukrán háborúra. A kutatás középpontjában annak vizsgálata áll, hogy a szereplők közötti információs különbségek miként befolyásolják a stratégiai döntéshozatalt és a konfliktus alakulását. A dolgozat a játékelmélet szekvenciális modelljeit alkalmazza annak érdekében, hogy feltárja az érintett államok – elsősorban Oroszország, valamint a nyugati hatalmak – viselkedését és ösztönzőrendszerét. Az elemzés rávilágít arra, hogy a hiányos információ és az abból fakadó bizonytalanság hozzájárulhat a konfliktus eszkalációjához, valamint a kompromisszumos megoldások elmaradásához. A dolgozat következtetései rávilágítanak a kommunikáció és az információk ismeretének jelentőségére, továbbá elméleti keretet nyújtanak a jövőbeli geopolitikai konfliktusok mélyebb megértéséhez.