Szakdolgozatomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a nyíregyházi serdülők, ezen belül is a kilencedikes évfolyamon tanuló középiskolások életmódja miként alakul. Elsősorban a diákok szocio-ökonómiai hátterével, családi életével, szexuális attitűdjével, dohányzási-és alkoholfogyasztási szokásaival, gyümölcs-és zöldségfogyasztásával, lelki egészségével kapcsolatos eredményeket ismerhettem meg. Az eredmények alapján jó néhány kóros elváltozást sikerült kiszűrnöm. Egyes eredményeket egy korábbi, Egerben végzett felméréssel összehasonlítva kiderült, hogy a nyíregyházi tanulókat lényegesen rosszabb életmód jellemez. Bár a nyíregyházi eredmények rosszabbnak bizonyulnak, fontos megemlíteni azt a tényt, hogy az egri mintában a kérdőívet névvel ellátva vették fel, mely valószínűsíthetően komoly szerepet tölthet be az eredmények nagymértékű különbségének okában. Kérdőíves felmérésem során megismertem a tanulók valláshoz való hozzáállását, illetve azt, hogy ez mennyiben segít a rizikó magatartások távol tartásában, megelőzésében. Az erre vonatkozó eredmények azt mutatják,- bár a mai felgyorsult világunkban egyre kevesebben és egyre kevesebb időt szánunk a vallásunk gyakorlására- hogy a vallásos serdülők számára a hit és a vallási hagyományok rendszeres követése egy pozitív, szilárd világkép jeleként a tanulók mindennapi életét és annak minőségét is erősíti.