A kultúrához való akadálymentes hozzáférés - Debreceni kulturális intézmények vizsgálata

Abstract

A szakdolgozat a kultúrához való akadálymentes hozzáférés kérdését vizsgálja a fogyatékossággal élő személyek szempontjából. A dolgozat abból indul ki, hogy a kulturális intézmények meghatározó szerepet töltenek be a társadalmi integrációban, ugyanakkor a fogyatékossággal élő személyek számára a kulturális javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés még napjainkban sem tekinthető teljes körűnek. A dolgozat tárgyalja az ENSZ szerepét, különös tekintettel a CRPD-ben megfogalmazott jogokra, bemutatja továbbá az UNESCO és az Európai Unió szerepét, illetve a hazai jogi keretek elemzését. A dolgozat ugyanakkor arra is rámutat, hogy a jogi keretek megléte önmagában nem elegendő, mivel a gyakorlati megvalósítás jelentős eltéréseket mutat. A kutatás Debrecen öt meghatározó kulturális intézményének vizsgálatára épül, melynek célja annak feltárása volt, hogy ezek az intézmények milyen mértékben biztosítják a fogyatékossággal élő látogatók számára az egyenlő esélyű hozzáférést. A szakirodalmi feldolgozás mellett strukturált helyszíni megfigyelés, honlapelemzés, valamint interjúk készültek intézményi szakemberekkel és érintettekkel. A dolgozat fő következtetése, hogy a kulturális akadálymentesítés kérdését komplex módon szükséges kezelni. A vizsgálat rámutatott arra, hogy a jogi és szakpolitikai háttér önmagában nem garantálja az egyenlő hozzáférést, ha az intézményi gyakorlatban nem jelenik meg következetesen az inkluzív szemlélet.