Három mezőgazdasági vállalkozás gazdálkodásának összehasonlítása számviteli beszámolóik alapján

Abstract

Dolgozatom célját akként fogalmaztam meg, hogy be szeretném mutatni a vállaltfinanszírozás jelentőségét, különös tekintettel a mezőgazdasági vállalkozásokra. Bízom benn, sikerrel jártam, és sikerült átfogó, színes képet adnom e témáról. A bevezetésben a célkitűzésen és a téma jelentőségének bemutatásán kívül megfogalmaztam hipotéziseimet is, melyeket három mezőgazdasági társaság öt évi beszámolójának adatai alapján igyekeztem alátámasztani. Ez a 2019-től 2023-ig tartó időszakot ölelte fel. E feltevések természetesen mind a témához szorosan kapcsolódnak, mint a támogatások jelentősége a mezőgazdasági cégek működésében, vagy az idegen források bevonásának szükségessége, a finanszírozási stratégiára vonatkozó feltevés, illetve a forgóeszköz gazdálkodás szerepe a finanszírozásban. A szakirodalmi áttekintést néhány fogalom bemutatásával kezdtem, melyek mindegyike a finanszírozást, a vállaltfinanszírozást definiálja, azonban a különböző mélységű megközelítések úgy vélem igazán árnyalttá teszik ezt a rendkívül meghatározó területet. Ezt követte a finanszírozási források bemutatása. Elsőként egy vállalati forrástérképet mutattam be, mely látványosan szemlélteti, mennyire sokféle forrás létezik, mennyire fontos az ezek közötti választás, mennyire megfontolt, kimunkált döntéseknek kell ezeknek lenniük. Ezután szűkítettem ezeket a forrásokat a számviteli szempontból való csoportosításra, és ismertettem a saját tőke és az idegen tőke, tehát a kötelezettségek egyes csoportjait. Bemutatva a beszámolót is, mely ezen információk bázisául szolgál. Ezt követte a finanszírozási stratégia jelentőségének ismertetése, illetve annak meghatározására szolgáló mutatószámok bemutatása, részletesen kifejtve milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal járnak az egyes módozatok. Ezt követte a forgóeszköz gazdálkodás témakörének idevonatkozó ismertetése a működési és a pénzciklus bemutatásán keresztül. Itt is igyekeztem nem csupán bemutatni a kiszámítás módját, hanem azt alaposan körbejárni. Az anyag és módszer fejezetben mutattam be, hogy az elektronikusan elérhető beszámolókat vettem elemzésem alapjának. Ezeket a számviteli beszámolókat töltöttem le öt évre vonatkozóan mindhárom vizsgált cég esetében, ezek alapján végeztem el vizsgálatomat. Itt tértem ki a gazdasági elemzés és s statisztikai módszertan bemutatására, melyek segítségével határoztam meg azon mutatószámokat, melyekből következtetni tudunk vizsgálatom tárgyára. Az eredmények és azok értékelése teszi ki természetesen legnagyobb hányadát dolgozatomnak. E fejezetben elsőként bemutattam a három mezőgazdasági társaságot, melyek elemzésem alanyai voltak. A Tedej Zrt., a Bácsalmási Agráripari Zrt. és a Dávodi Augusztus 20. Zrt. beszámolói alapján dolgoztam, illetve egy rövid iparági áttekintést végeztem a témára vonatkozóan. Vizsgálatomat a cégek vagyoni helyzetének vizsgálatával kezdtem, azaz az eszközök és források szerkezetének elemzésével, azok változásának bemutatásával, külön kiemelve a kapott támogatásokat. Ez utóbbiak kizárólag a kiegészítő mellékletben lelhetők fel, és sajnos nem egységes módon mutatják azt be az egyes gazdálkodók. Ezt követte a finanszírozási stratégia vizsgálata a befektetett eszközök fedezeti mutatóinak meghatározásával, alapos elemzésével, annak tendenciáját is áttekintve. Majd a működési és a pénzciklus kiszámítását, értékelését végeztem el, bemutatva annak változását is. A következtetések és javaslatok fejezetben igyekeztem a bevezetésben megfogalmazott hipotéziseimet magyarázó módon alátámasztani, illetve szükség esetén elvetni. Javaslattételt is fogalmaztam meg. Bízom benne, érdekes és hasznos ismereteket tartalmaz dolgozatom. Számomra nagyon tanulságos volt e munka elvégzése, sokat hozzátett eddigi ismereteimhez az önálló elemzés.