A GDP arányos egészségügyi kiadás és a jól-lét kapcsolata

Abstract

A GDP arányos egészségügyi kiadás és a jól-lét kapcsolata egy komplex és összetett kérdéskört ölel fel, mely számos szempontból vizsgálható – gazdasági, társadalmi, egészségpolitikai, valamint etikai oldalról is tanulmányozható. Diplomadolgozatomban célul tűztem ki annak a feltételezésnek az igazolását, miszerint ha egy állam keveset költ az egészségügyi ellátórendszer működtetésére, akkor annak az lesz a következménye, hogy a lakosság életminősége romlik, illetve megnő a betegszám és magas lesz a halálozási ráta. Dolgozatomban statisztikai adatokat elemezve, arra a következtetésre jutottam, hogy a magasabb egészségügyi kiadás nem feltétlenül biztosít jobb egészségügyi ellátást. Az országok közötti eltérések elsősorban az életmódon és az egyenlő hozzáférésen alapulnak. Az egészségügyi rendszerek szerkezete szintén befolyásolja az emberek egészségüggyel való elégedettségét. Az egészségügyi ellátás hozzáférhetősége és az egyenlő bánásmód biztosítása is nagy mértékben befolyásolja az emberek egészségét. A megelőzésre valamint a korai felismerésre is nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az egészségügyi rendszereknek, ugyanis olcsóbb megelőzni a betegséget, mint kezelni a már kialakult állapotot és szövődményeket. A jól-lét nem érthető meg az egészség figyelembevétele nélkül. Egy ország egészségügyi rendszere kulcsszerepet játszik abban, hogyan élik meg az emberek az életminőséget, elégedettséget és biztonságot. Ezért az egészségügyi reformok során nemcsak a költséghatékonyságot, hanem a lakosság jól-létét is figyelembe kell venni.