Künstliche Intelligenz (KI) hat sich in den letzten Jahrzehnten rapid entwickelt und in den letzten Jahren sogar noch beschleunigt. Die Europäische Union versucht, mit dem KI-Gesetz auf die regulatorischen Herausforderungen der Technologie zu reagieren, und Ungarn versucht, durch Rechtsvorschriften im Zusammenhang mit dem Gesetz darauf zu reagieren. Der Artikel befasst sich mit der Auslegung von KI in der EU und Ungarn, den Unterschieden in der akzeptierten Definition zwischen den beiden und den Definitionsumständen, insbesondere zwischen generativen Modellen, universeller und allgemeiner KI. Der Artikel stellt die wichtigsten Bestimmungen der KI-Verordnung vor, die zum Zeitpunkt der Erstellung dieses Artikels in Kraft treten werden, unter besonderer Berücksichtigung verbotener KI-Praktiken und der Verordnungen zu universellen KI-Modellen aufgrund des schrittweisen Inkrafttretens. Darüber hinaus stellt er, auch aufgrund seiner Aktualität, das institutionelle System der KI-Verordnung auf EU-Ebene und die geplanten inländischen Organisationen vor, die damit verbunden sind und es ergänzen, aufbauend auf den verfügbaren Formularen der neuen ungarischen KI-Strategie (MIS 2.0). Ziel des Artikels ist es, dem Leser einen Einblick in die Regulierungsbemühungen der EU und Ungarns KI zu geben, mit besonderem Fokus auf die Antworten des Gesetzgebers auf die sozialen und wirtschaftlichen Fragen der Technologie.

Artificial intelligence (AI) has undergone rapid development over the past decades, even accelerating in the past few years. The European Union is trying to respond to the technology’s regulatory challenges with the AI Act, and Hungary is trying to respond to it through legislation, related to the act. The article reviews the interpretation of AI in the EU and Hungary, the differences in the definition accepted between the two and the circumstances of definition, especially between generative models, general-purpose and general AI. The article presents the most important provisions the gradual entry into force of the AI Regulation at the writing of the article, with special regard to prohibited AI practices and the regulations on general-purpose AI models. In addition, also due to its timeliness, it presents and analyses the EU-level institutional system of the AI Regulation, and the planned domestic organizations related to it and complementing it, building on the available forms of the new Hungarian AI Strategy (MIS 2.0). The aim of the article is to provide the reader with an insight into the regulatory efforts of the EU and Hungary AI, with a special focus on the legislator's responses to the social and economic issues of technology.

A mesterséges intelligencia (MI) technológiája az elmúlt évtizedek, de leginkább évek során gyors ütemű fejlődésen ment keresztül, amelynek szabályozási kihívásaira az Európai Unió az MI Rendeleten, Magyarország pedig az ahhoz kapcsolódó jogszabályokon keresztül igyekszik választ adni. A tanulmány áttekinti az Unió, valamint Magyarország MI értelmezését, a kettő közötti értelmezési különbségeket és a definiálás körülményeit, különösen a generatív modellek, az általános célú, valamint az általános MI között. A cikk bemutatja az MI Rendelet cikk írásakor hatályba lépő legfontosabb rendelkezéseit, a fokozatos hatályba lépésből adódóan különös tekintettel a tiltott MI gyakorlatokra, valamint az általános célú MI modellekre vonatkozó előírásokra. Ezen kívül, ugyancsak annak időszerűsége miatt bemutatja és elemzi az MI Rendelet EU-szintű intézményrendszerét, valamint az ahhoz kapcsolódó, azt kiegészítő tervezett hazai szervezeteket, építve az új magyar MI Stratégia (MIS 2.0) elérhető dokumentumaira. A cikk célja, hogy betekintést nyújtson az olvasó számára az EU és Magyarország MI szabályozási törekvéseibe, különös tekintettel a jogalkotói válaszokra a technológia társadalmi és gazdasági kérdései kapcsán.