A mai kor embere életét elektromágneses sugárzások rengetegében éli (mobiltelefonok, Wi-Fi-hálózatok, műholdak sugárzása), azonban a sugárzás sokaknak egy távoli és ijesztő fogalom. A mindennapi életben a sugárzás kifejezéssel aligha találkozik az átlagember, és ha mégis, akkor is csak a kórházban, baleset vagy rákos megbetegedés esetén. Az emberek ezen okok miatt érthetően félnek a különböző sugárzásoktól. Holott nem kell félni tőle, mivel életünket sugárözönben éljük. A természetes háttérsugárzásban fejlődött ki az élet, így az élő szervezet fel van készülve a háttérsugárzásból eredő károsító hatásokra. Az emberek radioaktív sugárzásokkal kapcsolatos negatív érzéseit a csernobili atomerőműben bekövetkezett robbanás még jobban felerősítette. A baleset utáni szovjet oldalról való titkolózás sem segítette a félelmek eloszlatását. Segíthet az ellenérzés mérséklésében, hogy a hazai, folyamatosan mért radiológiai adatok mindenki számára hozzáférhetőek a BM OKF honlapján. Ezek az adatok az európai uniós együttműködésben az Európai Radiológiai Adatcsere Platform (EURDEP) honlapon (https://eurdep.jrc.ec.europa.eu/) is publikálásra kerülnek, más európai országok adataival együtt. Legnagyobb előnye, hogy mindenki számára elérhetők a mérési adatok, továbbá a háttérsugárzás folyamatos mérése időben felhívhatja a figyelmet a balesetekre és a szennyeződésekre. A háttérsugárzás folyamatos mérése ugyanolyan fontos, mint a levegő szén-dioxid szintjének mérése. Míg az ember kis mennyiségű szén-dioxidra már érzékeny (1% CO2 koncentrációtól álmos lesz az ember1 ), addig a sugárzás nem látható és érezhető hatása csak később jelentkezik/jelentkezhet. Fontosnak tartom, hogy az emberek hiteles információkat kapjanak, ezért választottam szakdolgozati témámnak a körülöttünk mérhető radioaktív sugárzások mérési eredményeinek bemutatását. A különböző helyeken mért adatok kiértékelésével meg szeretném mutatni, hogy ezek a sugárzások a mindennapjaink részei, és nem jelentenek ránk nézve veszélyt.