hatalmi ágak megosztásának XXI. századi kérdései az Alaptörvényt követően

A tétel rövid nézete
dc.contributor.authorCservák, Csaba
dc.date.accessioned2021-06-30T06:21:35Z
dc.date.available2021-06-30T06:21:35Z
dc.date.issued2015-12-05
dc.description.abstractThe question of division of state powers is a crucial part of constitutional law determining how state organs work (or should work) in theory and in practice. After the adoption of the new Fundamental Law of Hungary, there are some modifications in the Hungarian constitutional system, including the division of powers as well. In this study we examine the original model of “3 branches of power – 1-1 function” as a starting point, and the other factors and branches which can modify the original model. In the study we try to focus to the examples of the former and present Hungarian legal system as certain proves of our theory about the new frameworks of division of powers in Hungary. In the end of this study we also examine, as an indirect argumentation, the opposite side of the separation of powers, i.e. concentration of powers.en
dc.description.abstractAz államhatalmi ágak megosztásának kérdése az alkotmányjog és a jogelmélet egyik legtöbbet kutatott területe. Az Alaptörvény hatálybalépésével a közjogi berendezkedés olyan új alapokra helyeződött, amelyek egyértelműen indokolttá teszik a téma ismételt vizsgálatát. E tanulmány gondolati vezérfonala a következő. Kísérletet teszünk a „három hatalmi ág – egy-egy funkció” frázist árnyaló szempontok bemutatására. Azt vizsgáljuk, hogy a hatalommegosztás milyen hatalmi ágak között, illetőleg mely egyéb tényezők között és főképpen hogyan létesülhet. Azok egyensúlyával? Azok merev elválasztásával? Vagy akár az egyes hatalmi ágakon belül is? Hovatovább egyes szervek bizonyos egységei tekintetében is? E fogalmak elméleti elemzése során mindig kitérünk konkrét gyakorlati, különösen magyar példákra. Az egyes fogalmi alapokat követően áttekintjük a klasszikus triászon felüli esetleges hatalmi ágakat, majd összegezzük az Alaptörvény szerinti hazai rendszert. Végül (indirekt bizonyítással) a hatalommegosztás ellentéte, a hatalomkoncentráció rövid elemzésével zárjuk a tanulmányt.hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationPro Futuro, Évf. 5 szám 2 (2015) , 24-37
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.26521/Profuturo/2015/2/5359
dc.identifier.eissn2063-2754
dc.identifier.issn2063-1987
dc.identifier.issue2
dc.identifier.jatitleProfuturo
dc.identifier.jtitlePro Futuro
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/319608en
dc.identifier.volume5
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/profuturo/article/view/5359
dc.rights.accessOpen Access
dc.rights.ownerPro Futuro
dc.subjecthatalommegosztáshu
dc.subjectAlaptörvényhu
dc.subjectAlkotmánybírósághu
dc.subjectegyéb hatalmi tényezőkhu
dc.subjecthatalmi ágakhu
dc.subjecthatalomkoncentrációhu
dc.subjectdivision of state poweren
dc.subjectbranches of poweren
dc.subjectConstitutional Court of Hungaryen
dc.subjectFundamental Law of Hungaryen
dc.subjectindirect argumentationen
dc.subjectconcentration of poweren
dc.titlehatalmi ágak megosztásának XXI. századi kérdései az Alaptörvényt követőenhu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.typearticleen
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
pdf
Méret:
291.46 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Letöltés
Gyűjtemények
Pro Futuro (DE-jornals)