There is an almost twelve order of magnitude difference in the seed weight of recent plant species. Studying the causes, patterns and consequences of this high variability is a crucial issue in plant ecology. In this paper we summarise the main conclusions of the studies in this topic to get a broad and general view of the possible explanations of high variability in seed weights and its consequences on dispersal, seed predation, seed bank formation, germination, establishment and plant growth, and on the structure and function of plant communities. Because of the extremely high number of papers published in this topic, we aimed at to concentrate on papers published in highranked international journals in the last few decades, having a special focus on publications from the Carpathian Basin. It was found that growth form, body size, genom size, latitude and light availability are responsible for the detected high variability in the seed weights of species. Infra-individual variability is mostly caused by the effects of the position on the maternal plant and the seed size – seed number trade-off. The effect of dispersal by wind or by seed predators on the variability of seed weights and its ecological consequences are the most studied. Predicting persistence on the basis of seed size and seed shape also has been a popular research topic lately. Studying the effects of seed weight variability on the structure of plant communities is also becoming more and more important, but no general conclusions could be drawn yet.

A recens növényfajok esetében mintegy 12 nagyságrendnyi eltérés van a legkisebb és a legnagyobb magvak tömegében. A tapasztalt nagy variabilitás okainak keresése, a tér- és időbeli mintázat és ezzel összefüggésben lévő ökológiai tényezők vizsgálata napjainkban az ökológiai kutatások egyik jelentős irányvonala. A jelen közleményben a témában megjelent cikkek legfontosabb eredményeit tekintjük át, hogy átfogó képet nyújtsunk a magok tömegének variabilitásáról, ennek lehetséges okairól, valamint a terjedésre, magpredációra, magbank-képzésre, csírázásra, növekedésre, valamint a növényközösségek összetételére gyakorolt hatásairól. A témában megjelent publikációk nagy száma miatt igyekeztünk az utóbbi néhány évtized során a rangos nemzetközi lapokban megjelent publikációkra koncentrálni, valamint kiemelt hangsúlyt fektetni a hazai kutatások eredményeinek bemutatására. A magtömeg variabilitásának vizsgálata során a fajok közötti variabilitás tekintetében a legfontosabb eredmények az életforma, testméret, genomméret, a klimatikus- és regionális zonáció illetve a fényviszonyok tekintetében születtek. Az egyedszintű variabilitás legfőbb okainak az anyanövényen való elhelyezkedés hatása és a magtömeg – magszám csereviszony bizonyultak, az egyedek közötti variabilitásra pedig leginkább az anyanövény környezete és méretevalamint szintén a magtömeg – magszám csereviszony bizonyultak a legnagyobb hatásúnak. A magtömeg-variabilitás legfontosabb következményei kapcsán a szél- és magpredátorok általi terjesztésre, a csírázási arányra és a csíranövények túlélésére gyakorolt hatásairól tudunk a legtöbbet. Az utóbbi mintegy két évtizedben népszerű kutatási irány a perzisztencia illetve a magtömeg és magalak összefüggésének vizsgálata. A magtömeg-variabilitás növényközösségek szerkezetére gyakorolt hatásának kutatása is egyre nagyobb jelentőségű, azonban ezen a téren egyelőre nincsenek kimutatott általános érvényű összefüggések.