The climate change represents one of the greatest challenges nowadays. The United Nations Framework Convention on Climate Change and the Kyoto Protocol tried to attend the problem in international level. However the Kyoto Protocol’s first commitment period will be finished in 2012 and a new international framework needs to have been negotiated and ratified that can deliver the stringent emission reductions. When it will be contracted, the European Union defends against the climate change with regional instruments, like EU Emissions Trading System (ETS). The ETS tries to manage the problem by financial method. The Copenhagen Accord declared that scientific view: the increase in global temperature should be below 2 degrees Celsius. The question is now, what the world and the EU should do for this goal. What is the expected global and EU emission in 2020? The EU has two kind of mitigation pledges: the 20% or 30% reduction. How EU achieves expectations and what kind of tools could help about this? The Europe­an Commission made several documents about this problem and the ways of mitigations.

Az Európai Unió éghajlatváltozásra vonatkozó stratégiája szerves részét képezi a környezetvédelmi szakpolitikának, a 6. akcióprogram négy prioritási területének egyi­ke. E prioritás fő célja, hogy az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációját azon a szinten tartsa, mely nem okoz a természetes állapothoz viszonyítva többlet­változásokat a Föld légkörében. Az éghajlatváltozás fő motorja az üvegházhatás, mely ismert és természetes folyamat. Azonban az emberi tevékenységgel együtt járó folyamatok következtében az üvegházhatást okozó gázok jelenléte a Föld légkörében olyan mértékűvé vált, mely létrehozta az éghajlatváltozást. Az új, kötelező erejű, nemzetközi megállapodás az éghajlatváltozás elleni harc elengedhetetlen eszköze. Az EU szabályozása, legyen bármilyen ambiciózus és hatékony, pusztán regionális szintű szabályozásnak tekinthető, és a többi nagy kibo­csátó állam közreműködése nélkül aligha jelent elégséges megoldást. Ez természe­tesen nem jelenti azt, hogy az EU-nak nincs további teendője, az EU maga is jelen­tős mértékben részesedik a globális kibocsátásból, így a csökkentésben is jelentős részt kell vállalnia. Ennek eszköze a vállalások szigorítása, annak lehetősége, hogy az EU a többi államtól függetlenül is szigorú célkitűzéseket fogadjon el és valósítson meg.