Egy magyarországi sertésintegrációs modell gazdasági vizsgálata az Alföldi Sertés Értékesítő és Beszerző Mezőgazdasági Szövetkezet példája alapján

Abstract

A rendszerváltást követően a magyar mezőgazdaságban lezajlott privatizáció következtében megszűntek a korábbi vertikális integrációk. A sertés ágazatot is a teljes szétesés jellemezte. Ennek következtében sorra számolták fel a sertéstartók állományaikat, aminek eredményeképpen a sertéslétszám a rendszerváltás előtti 8 millió darabról egy év alatt 5,9 millió darabra esett vissza. A probléma orvoslására az ágazatban integrációs célokat fogalmazott meg a szaktárca. A termelői csoportokról szóló 85/2002.(IX.18.) FVM rendelet rendelkezett az integrációs folyamatok beindításáról. Ennek hatására 2003-ban Magyarországon sorra alakultak a termelői csoportok, ezek egyike volt az Alföldi Sertés Értékesítő és Beszerző Mezőgazdasági Szövetkezet. Napjainkban jól látható, hogy Európa vezető sertéstartó országaiban a sikeres sertéstartás záloga az integráció megléte a teljes vertikumra. Hazánkban ez a fajta szabályozottság hiánya erőteljes hátrányt jelent a magyar sertéshús versenyképességében. Ezért dolgozatomban azt vizsgáltam, hogy a meglévő integrációk ezen belül az Alföldi Sertés milyen számszerűsíthető előnyöket tud biztosítani tagjai számára ahhoz, hogy gazdálkodásuk sikeresebb legyen. A dolgozat 3 vizsgálati témát foglalt magában: – Az első egy 8 éves távlatra kiterjedő heti szintű árelemzés volt, négy piacot figyelembe véve (Magyar szabadpiac, Alföldi Sertés, Német ZMP, Holland) ennek során volatilitás, variációs koefficiens és szezonalitás vizsgálatot alkalmaztam. – A második vizsgálat a 2017.-es év adatai alapján egy pénzáram szimulációra terjed ki. Itt az volt a célkitűzés, hogy bemutassam a 14. napos fizetési határidőből származó költség-haszon előnyöket a szabadpiaci és a szövetkezeti tagok között. – A harmadik vizsgálat azt szemlélteti, hogy a vizsgált 2007-2018 időszakban, a szabadpiachoz képest elérhető többlet ár milyen mértékben jelentkezett nettó árelőny formájában. Az eredmények elemzése alapján megállapítható, hogy a szövetkezés konkrét számszerűen kimutatható előnyökkel jár. Ezek alapján javasolható, hogy a hazai sertéságazat egyik kitörési pontja az integráció kiterjesztése lehet.