Kutatásom során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy milyen pénzügyi és gazdasági sajátosságok figyelhetők meg a Magyarországon működő kiemelt labdarúgó akadémiák esetében. Ahhoz, hogy erre a kérdésre átfogó választ tudjak adni, három kiemelt labdarúgó akadémia gazdasági elemzését végeztem el, mely során a DVSC Labdarúgó Akadémia, Vasas Kubala Akadémia és Várda Labdarúgó Akadémia pénzügyi és vagyoni helyzetét, továbbá likviditását és jövedelmezőségét vizsgáltam meg. Az alapos elemzés megalapozása érdekében szakirodalmi forrásokat tanulmányoztam, melyek a téma szempontjából relevánsak. Körbejártam a sportszervezetek törvényi szabályozását, sportszervezetek típusait és jellemzőit, továbbá kiemelten vizsgáltam a sportakadémiák működési keretét, szervezeti felépítését és az azt szabályozó törvényi és rendeleti előírásokat. A gazdasági elemzés elvégzéséhez a 2020 és 2023 közötti időszakra vonatkozó gazdasági adatokat összesítettem adatbázisban. Az adatbázis alapja a gazdasági adatokat magában foglaló beszámolók voltak. A DVSC Labdarúgó Akadémia és Vasas Kubala Akadémia működtetéséért felelős szervezetek korlátolt felelősségű társaság formájában működnek és éves beszámolót készítenek. Míg a Várda Labdarúgó Akadémiát egy helyi egyesület működtet és a 2020 – 2022 közötti időszakban egyszerűsített beszámolót, míg a 2023-as üzleti évben egyszerűsített éves beszámolót készített. Eredményeimet külön-külön szervezetenként mutattam be. Először a mérleget vizsgáltam, ahol a szervezetek vagyoni helyzetét tekintettem át a 2020 – 2023 közötti vizsgált időszakban, a vagyont eszköz és forrás oldali bontásban. A vagyoni helyzet után a sportszervezetek bevételeit és költségeit vizsgáltam meg, majd a likviditását, hogy mennyire képes rövidtávon kötelezettségeinek eleget tenni. Az utolsó vizsgált gazdasági tevékenység a szervezetek jövedelemtermelő képességének vizsgálata volt, ahol az árbevétel, bevétel, bérköltség, személyi jellegű ráfordítások, eszköz és saját tőke arányos jövedelmezőségi mutatók kerültek kiszámításra. Az eredményim alapján levont legfőbb következtetések közé tartozik, hogy a támogatás elszámolása/kimutatása a vagyonban való megjelenés szerint a szervezeti- és beszámoló típus szerint egyaránt eltér. A szervezeteknél alacsony készlet és követelés állomány figyelhető meg, így a likviditási mutató egyes típusai között nem tapasztalható lényeges eltérés. A jövedelmezőségi mutatók pedig azt mutatják, hogy a saját tevékenységből származó bevételek jóval alulmaradnak az egyéb bevételek között kimutatott támogatásokhoz képest és ezekből alacsony arányú adózott eredményt képesek elérni. Javaslatként azt fogalmaznám meg, hogy a további bevételszerzési lehetőségeket kellene keresniük az akadémiáknak, ugyanis látszik egy csökkenő tendencia a támogatások mértékében. Továbbá a költségmenedzsment erősítése és az erőforrások minél hatékonyabb felhasználására kell törekedniük.