A közgazdasági és politikai gazdaságtani szakirodalom vegyes képet mutat arról, hogy a gazdasági szabadság és a demokrácia milyen hatást gyakorol a jövedelemeloszlásra. Az empirikus szakirodalom egyik irányvonala szerint a gazdasági szabadság hatása a jövedelmi egyenlőtlenségre annak függvénye, hogy egy ország milyen politikai rendszerrel rendelkezik, pontosabban, hogy egy ország berendezkedése demokratikus vagy autokratikus. Elméleti érvek szerint azonban a demokráciák között is jelentős különbségek lehetnek az újraelosztás tekintetében, és empirikus bizonyítékok alátámasztják, hogy a parlamentáris demokráciákban szignifikánsan alacsonyabb a jövedelemi egyenlőtlenség, mint az elnöki demokráciákban. Kutatásommal arra a kérdésre keresem a választ, hogy vajon a gazdasági szabadság jövedelmi egyenlőtlenségre gyakorolt hatása függ-e attól, hogy egy ország parlamentáris demokrácia vagy más típusú politikai rendszerrel rendelkezik, és ha igen, hogyan függ tőle. A kutatás hipotézisét két állításban fogalmazom meg: (1) A gazdasági szabadság hatása a jövedelmi egyenlőtlenségre függ attól, hogy egy ország parlamentáris demokrácia vagy sem. (2) A parlamentáris demokráciákban a gazdasági szabadság növekedése egyenlőbb jövedelemeloszlást eredményez más típusú politikai rendszerekhez képest. A hipotézis teszteléséhez többszörös lineáris regressziókat futtatok le kontrollváltozók nélkül és kontrollváltozók bevonásával a gazdasági szabadság összetett indexére vonatkozóan, és emellett megvizsgálom, hogy a gazdasági szabadság egyes területeinek milyen hatása van a jövedelmi egyenlőtlenségre attól függően, hogy egy ország parlamentáris demokrácia vagy más típusú politikai rendszerrel rendelkezik. Az eredmények bizonyítékot szolgáltatnak a hipotézis mindkét állítására vonatkozóan. A robusztussági vizsgálat eredményei megerősítik, hogy a parlamentáris demokráciákban jelentősen eltér a gazdasági szabadság jövedelmi egyenlőtlenségre gyakorolt hatása más politikai rendszerekhez képest.