A csecsemőhalandóság alakulását befolyásoló társadalmi és gazdasági tényezők a Visegrádi csoport országaiban

Abstract

A neonatális halandóság alakulása nem csupán egy izolált egészségügyi mutató, hanem a társadalmi fejlettség, a gazdasági stabilitás és az intézményi hatékonyság egyik legérzékenyebb indikátora. A kutatás célja, hogy feltárja, miként befolyásolják a gazdasági (reál GDP, infláció) és társadalmi tényezők (humán fejlettségi index - HDI, nemi egyenlőtlenségi index - GII) a csecsemőhalandóságot a Visegrádi csoport országaiban. . Az adatok statisztikai elemzéséhez Spearman-féle rangkorrelációt és vegyes hatású lineáris modellezést alkalmaztunk. A Spearman-féle rangkorreláció alapján a humán fejlettségi index szoros negatív összefüggést mutatott a csecsemőhalandósággal (rho = -0,908; p<0,001), igazolva, hogy a magasabb társadalmi, gazdasági fejlettség hozzájárul a halálozások csökkenéséhez. A többváltozós regressziós modell eredményei megerősítették a Spearman-rangkorreláció során tapasztalt irányokat. A HDI növekedése továbbra is a legerősebb csökkentő tényezőnek bizonyult (-3,037; p<0,001), míg a GII emelkedése konzisztensen növelte a halandóságot (0,344; p<0,001). Az infláció esetében a modell szintén szignifikáns pozitív kapcsolatot igazolt (0,021; p=0,025), alátámasztva, hogy a monetáris bizonytalanság és a reáljövedelmek eróziója közvetlen veszélyt jelent a csecsemők túlélési esélyeire. A kutatás rávilágít arra, hogy a csecsemőhalandóság elleni küzdelemben a puszta gazdasági növekedés önmagában nem elegendő. Elengedhetetlen a nők társadalmi státuszának és döntési autonómiájának megerősítése, valamint egy olyan rendszerszintű szociális védőháló kiépítése, amely képes garantálni a gazdasági ingadozásokkal szembeni rezilienciát.