Jegybanki alapkamat hatásai

Abstract

A 2008-as gazdasági válság kitörésekor és az utána következő válságkezelésben nagy szerepet játszott egyes országok jegybankjainak monetáris politikája. A pénzügyi válság kitörésétől napjainkig a jegybanki alapkamatok széles sávban mozogtak, különböző országok jegybankjai más-más monetáris politikát folytattak. Ennek következményeit és hatásait vizsgálom dolgozatomban. Megvizsgálom Anglia az Európai Unió, Japán, és Magyarország tekintetében a jegybanki eszköztár nem konvencionális eszközeinek bevezetését, valamint hazánkban a jegybanki alapkamat változását 2000- től napjainkig, illetve hogy ennek az eszköznek a klasszikus közgazdaságtani elméleti iskolák feltételezései közül melyikekkel van bizonyítható kapcsolat. A válságot követő időszakban Magyarországon, különösen a 2013-as elnökségi váltás után vált egyértelművé, hogy az addig használt konvencionális jegybanki eszközök nem vezetnek sikerre – ahogy azt látni fogjuk – a válság utáni időszakban az olyan konvencionális eszközök, mint a jegybanki alapkamat csökkentése nem hozott eredményt a hitelezés újra beindításában. Ahhoz, hogy a hitel lufi kidurranása után helyre tudjon állni a bankszektor más eszközökre is szükség volt. De ugyanilyen jegybanki funkcióbeli változásokat követhetünk nyomon az Angol, Japán vagy az EKB gyakorlatában is. Ezekre a nem konvencionális eszközökre is kitérek a dolgozat során. A gazdaság egészének szempontjából az alapkamatnak és minden más monetáris politikai jegybanki eszköznek, mint monetáris eszközrendszerének nagy hatása van a mindennapi életünkre. Szakdolgozatom célja, hogy megmutassam a más területen dolgozó emberek számára, hogy milyen hatással van egy jegybanki alapkamat változtatása vagy más jegybanki eszközbeli döntés a közvetlen, közvetett életükre. A dolgozat empirikus részében arra is kitérek, hogy milyen kapcsolatot fedezhetünk fel a monetáris politika alapvető eszköze, vagyis a jegybanki alapkamat és az infláció, a hitel és betét állomány, az árfolyam vagy a forgalomban levő pénzmennyiség között. Illetve, hogy ezekre a vizsgált tényezőkre milyen más jegybanki – főleg a válságot követően nem konvencionális – eszközök hatottak. Külön alfejezetben vizsgálom meg az úgynevezett unortodox eszközöknek a gazdaságra – mint például a hitelkereslet és -kínálat – gyakorolt hatását.