Egy értékesítési láncban gyakran „elfelejti(k)” teljesíteni a szereplő(k) az áfafizetési kötelezettségüket, sokan a közösségi adómentesség jogával élnek vissza. Mivel az áfacsalás nehezen vagy egyáltalán nem érhető utol, sokszor a lánc közbenső szereplőjét kérik számon: tudta vagy tudnia kellett volna arról, hogy ügyletével hozzájárul az láncban lévő csalás megvalósulásához. Dolgozatom célja, hogy bemutassam azon ésszerűen elvárható intézkedések körét, amely elvárható az adózótól. Amiatt foglalkozok a láncügyletekben elkövetett csalással, mivel ez egy összetettebb téma, így, ha ezt valaki megérti, kisebb fajsúlyú csalások megelőzésénél is hatékonyan tudja használni. Célkitűzésem megvalósításához több feladatot rendeltem. Megvizsgáltam az áfarés mértékének, valamint az költségvetésbe befolyt áfabevételek nagyságnak alakulását Magyarországon és néhány Európai Uniós tagállamban. Kutatásom során az EUB ítéletek közül összeválogattam olyan jogeseteket, amelyek a magyar jogalkalmazási gyakorlatok alappillérei. A Kúria által hozott ítélek közül három esetet mutattam be. Szakmai interjút készítettem, melynek keretein belül kifejtésre kerültek az adózótól elvárható ésszerű intézkedések egy köre. Ezek alapján igyekeztem következtetéseket levonni és tanácsokat, javaslatokat adni az adózóknak, akik el szeretnék kerülni az áfacsalást.