A szociális területen illetve a kapcsolódó szektorokban szerveződő felsőfokú képzési folyamatok közép és hosszú távon is jelentősen befolyásolják a szociálpolitika folyamatait. Olyan szakemberekre van szükség, akik képesek a mai dinamikusan változó kihívásokat társadalmi szinten is kezelni. Ehhez szükséges, hogy ne csak információ fogyasztóként vegyenek részt az oktatási folyamatban, hanem értelmező módon képesek legyenek saját arcukra formálni a megszerzett ismereteket.

A kutatásom célja, hogy felmérjem, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar részéről a szociális munka szociális gazdaság SOWOSEC mesterképzésben és a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar részéről pedig Csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési képzésben milyen mértékben és milyen módon vonják be az oktatók a nem-formális pedagógia eszközeit az oktatás folyamatába. A kutatás során célom feltárni az oktatók stratégiáit ezekkel a folyamatokkal kapcsolatban a tantárgyleírások vizsgálatával, mély interjúk rögzítésével. Tervem, hogy felmérjem, a hallgatók milyen módon értékelik ezeket a folyamatokat és miben érzik ennek hatását, a különbséget.