Az Egyesült Államok és Kína között kialakult kereskedelmi háború az elmúlt évtized egyik legmeghatározóbb gazdasági konfliktusává vált, amelynek következtében jelentős hatást gyakorolt mindkét ország gazdaságára, valamint a nemzetközi kereskedelmi rendszer stabilitására. A feszültség mögött a két gazdasági nagyhatalom eltérő érdekei és stratégiái állnak. Ezek közül kiemelkedik az Egyesült Államok növekvő külkereskedelmi deficitje, Kína ipari és technológiai felemelkedése és az amerikai iparágakat érintő gazdasági és geopolitikai aggodalmak. Az acélipar stratégiai jelentősége túlmutat a gazdasági érdekeken. Az acél előállítása és felhasználása létfontosságú az infrastruktúra, a védelmi ipar, valamint a technológiai fejlődés szempontjából is. Az Egyesült Államok vezetése különösen aggódott az amerikai acélgyártók versenyképességének csökkenéséhez és a munkahelyek elvesztéséhez vezető Kínai dömpingárak és túltermelési gyakorlatok végett. Az acélipar védelmében Donald Trump elnök 2018-ban jelentős védővámokat vezetett be a kínai acéltermékekre, amelyeket Kína válaszlépései követtek. Jelen dolgozat célja, hogy részletesen feltárja a kereskedelmi háború hatásait, különös tekintettel az acéliparra. Az elemzés során a konfliktus kirobbanásának okait, az érintett iparágakra gyakorolt hatásokat és a felek által alkalmazott gazdasági stratégiákat elemezzük.