<link rel="stylesheet" href="styles.f3b1fba60ec7970c.css">

Adatok az Arabis nemorensis (Cruciferae) hazai elterjedéséhez

dc.contributor.authorSomlyay, Lajos
dc.date.accessioned2021-06-29T11:10:48Z
dc.date.available2021-06-29T11:10:48Z
dc.date.issued2018-07-01
dc.description.abstractAz&nbsp; A. nemorensis &nbsp;a magyar flóra hiányosan ismert tagja, szórványos és zömmel bizony­talan adatokkal az ország területéről. Hazai lelőhelyeinek legteljesebb listája Soó szinopszisában jelent meg 1968-ban. Azóta csak néhány adatát publikálták. Jelen dolgozat a magyar herbáriumokban lévő anyagok revíziójának tükrében értékeli a faj hazai irodalmi adatait. Néhány irodalmi adat (Baja, Ercsi, Lesenceistvánd, Miskolc, Nagykanizsa, Szigetújfalu) bizonyító példánya előkerült. Egyes esetekben a föltételezhető bizonyító példány&nbsp; A. hirsuta -nak vagy&nbsp; A. sagittata -nak bizonyult, így a vonatkozó irodal­mi adatok tévesnek tekinthetők (Balatonmáriafürdő-alsó, Gyenesdiás, Kőszeg, Vasboldogasszony, Zala­újlak). Ugyanakkor az&nbsp; A. nemorensis -nek publikálatlan vagy tévesen határozott példányait is azonosí­tottam, így a fajnak új előfordulásaira derült fény a Bükk hegységből (Eger, Kács), a Bakonyból (Márkó), a Balaton nyugati térségéből (Hahót, Hévíz, Keszthely-Fenékpuszta, Nyirád, Tapolca) és az Alföldről (Csákvár, Debrecen, Egeralja, Fertőd-Eszterháza, Kiskőrös, Lébény, Ócsa, Sárszentmihály, Szigetszent­miklós). Ezek alapján a faj újnak bizonyult a Dunántúli-középhegységre (Bakonyicum) és a Tiszántúlra, utóbbin belül a Nyírségense flórajárásra. A Növénytár herbáriumában néhány, a történelmi Magyaror­szág területéről származó&nbsp; A. nemorensis &nbsp;példányt is revideáltam. A faj egykori előfordulása Torja mel­lett (ma: Turia község Romániában) két példánnyal is bizonyított (Schur, 1853,&nbsp; A. gerardi &nbsp;néven; Jávor­ka &amp; Keller, 1943,&nbsp; A. hirsuta &nbsp;néven). Egy másik példány, amelyet Kovács Ferenc gyűjtött 1879-ben Óbecse (ma: Bečej Szerbiában) mellett, és&nbsp; A. glastifolia -ként cédulázott, szintén&nbsp; A. nemorensis -nek bizo­nyult. Miután Schneller Futak mellől származó irodalmi adatának (1858) azonossága bizonytalan, je­lenleg Kovács példánya a faj egyetlen ismert, bár történeti értékű adata a Vajdaság területéről. A ma Ausztriához tartozó Őrvidéken, Pomogy (Pamhagen, Burgenland) közelében Lengyel Géza gyűjtötte a növényt 1910-ben (a másik példányán szereplő 1919-es dátum kérdéses), amelyet&nbsp; A. sagittata &nbsp;néven cédulázott. Történetileg valószínűleg ez az&nbsp; A. nemorensis &nbsp;első adata az Őrvidék területéről.hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationKitaibelia, Évf. 23 szám 2 (2018): Lakatos Endre emlékszám , 155-169
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.17542/kit.23.155
dc.identifier.eissn2064-4507
dc.identifier.issn1219-9672
dc.identifier.issue2
dc.identifier.jtitleKitaibelia
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/319008en
dc.identifier.volume23
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/kitaibelia/article/view/7118
dc.rights.accessOpen Access
dc.subjectArabishu
dc.subjectAusztriahu
dc.subjectelterjedéshu
dc.subjectflórahu
dc.subjectMagyarországhu
dc.subjectRomániahu
dc.subjectSzerbiahu
dc.titleAdatok az Arabis nemorensis (Cruciferae) hazai elterjedéséhezhu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.type.detailedmagyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapbanhu

Fájlok

Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)

Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Betöltés ...
Bélyegkép
Név:
PDF
Méret:
1,4 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format