Kutatásom fókuszában két mezőgazdasági cég, a Kite Zrt., és a Syngenta AG áll. Azért ezt a két vállalatot választottam a vizsgálat tárgyának, mert a KITE Zrt. az első, és eddig egyetlen magyarországi agrárvállalkozás, ami ESG jelentést tett közzé, és ezért meg szeretném vizsgálni, hogy ez az ESG jelentés milyen mértékben felel meg a nemzetközi szabályozási és minősítési sztenderdeknek, illetve, hogy milyen előremutató kezdeményezések szerepelnek benne, amelyek más magyarországi agrárvállalkozások számára is példaként szolgálhatnak. A Syngenta AG-re pedig azért esett a választásom, mert ez a világ egyik vezető agráripari szerepelője, és ezért prekoncepcióm szerint magasszintű ESG jelentéssel rendelkezhet, így egy olyan nemzetközi példát jelent, amihez képest vizsgálni lehet a KITE Zrt. fenntarthatósági tevékenységének előrehaladottságát. Vizsgálatom megkezdése előtt szeretnék egy áttekintő képet adni a mezőgazdasági vállalkozások ESG alapú működéséről a témában elérhető legfrissebb szakirodalmak felhasználásával. A mesterképzés mellett a Gazdálkodás – és Szervezéstudományok Doktori Iskola hallgatója vagyok, és kutatási témám az ESG témaköréhez kapcsolódik. Korábbi vizsgálataim során megállapítottam, hogy a multifunkcionális mezőgazdaság koncepciója olyan eszköztárat biztosít, ami az ESG mezőgazdasági alkalmazását segítheti, de nem találtam olyan szakirodalmi forrásokat, amelyek a két terület viszonyát tárgyalták volna. Ebből kifolyólag célom, hogy a szakirodalmi áttekintésben mindkét koncepciót bemutassam a közös kapcsolódási pontok kiemelésével. Dolgozatom alapvető célja az, hogy az ESG három pillére alapján összehasonlítsam a két vállalat fenntarthatósági gyakorlatát, feltárjam az erősségeiket és a gyenge pontjaikat, illetve javaslatokat fogalmazzak meg a vizsgált agrárvállalatok számára a fenntarthatósági teljesítmény javításához. Munkám részeként megvizsgálom, hogy a két vállalkozás működését a környezeti pillérbe tartozó ESG intézkedések jelentősebb mértékben befolyásolják-e, illetve nagyobb figyelmet fordítanak-e ezekre a másik két pillérhez sorolható intézkedésekhez képest. Ehhez kapcsolódóan feltárom, hogy ezek a cégek milyen jó gyakorlatokat alkalmaznak, valamint emeltek-e be nemzetközi jó példákat tevékenységükbe, melyek más hazai agrárvállalkozások számára is példaértékűek lehetnek.