Napjainkban is még mindig megfigyelhető a turisztikai térségek közötti éles eltérés az országon belül. A nyugati területek, illetve Budapest nagyban túlszárnyalja az ország keleti részét, akár egy főre jutó GDP tekintetében, akár a foglalkoztatottság, vagy a – mi szempontunkból még fontosabb – turisztikai szektor bevételét elemezve is. Sóstó szerencsés természeti adottságokat illetően. Elhelyezkedése a tölgyerdőben, illetve minősített gyógyvize lehetőséget ad az egészségturisták és gyógyturisták ide csalogatására. Ugyanakkor felmerül a kérdés: Megelégedhetünk –e a gyógyvízre alapuló szolgáltatások kínálatával, mikor az utóbbi évtizedben – az Európai Unió erre irányuló támogatásai miatt – gombaszám nőtt a vidéki városokban, falvakban a fürdők száma? Napjainkban a világon a turizmus a legdinamikusabban fejlődő iparág. Dolgozatomban szeretnék utána járni, vajon rejlik -e annyi lehetőség ebben a térségben, hogy a turisztikai szektor itt is egy húzóág lehessen? Nem csak az elfogult lokálpatrióta szól belőlünk, mikor azt mondjuk, egyedülálló helyen élünk? Vajon az idelátogató turista számára is érdekessé tehetjük a régiót? Keresem az alternatívákat arra, hogyan tudnánk kihasználni az állatpark vonzerejét olyan módon, hogy azt utána kapcsoljuk más attrakciókhoz – így rábírni a turistákat arra, hogy hosszabb időt töltsenek térségünkben, ezalatt több szolgáltatást igénybevéve több valutabevételt eredményezzenek.