The Civil Code (Section 6:145.) excludes the possibility of parallel delictual claims of compensation for damages arising from breach of contract (non-cumul). This essay deals with the concept of concurrence of law and the concept of cumulation of causes of action and the relationship between contractual remedies and other sanctions grounded on a non-contractual basis. It examines the French doctrine of non-cumul, the proposal of DCRF and certain methods among the European legal systems. This essay analyzes briefly the two situations where the contractual and delictual bases could compete with each other and the application of the above mentioned provision may generate problems.

A Polgári Törvénykönyv 6:145. §-a kizárja a szerződésszegésből eredő kártérítési igénynek ugyanazon kötelezettel szembeni szerződésen kívüli kártérítési felelősségi alapra helyezését, röviden szólva a párhuzamos igényérvényesítést. Jelen tanulmány arra tesz kísérletet, hogy az igényhalmazat és a törvényhalmazat polgári anyagi jogi kategóriáin túlmenően megvizsgálja a szerződésszegésből fakadó és más jogi alapon fennálló jogkövetkezmények viszonyát. Ezt követően nagyító alá veszi a szerződésszegés fogalmi körét, a versengő jogcímen alapuló kártérítési igények halmazati kérdéseire adott egyes megoldásokat, amelyek a kontraktuális jogi alap prioritását kívánják biztosítani, így különös tekintettel a francia jog non-cumul szabályára, a Közös elvi keretrendszer javaslatára és egyes európai államokban alkalmazott megoldásokra. E tanulmány röviden kitér két olyan területre is, ahol a kontraktuális és deliktuális kártérítési halmazati problémák és a Ptk. fent említett szakaszának alkalmazása különösen jelentős problémákat szülhet.