Knowledge of law is certainly one component of legal culture. Due to the support of the Hungarian Research Funds (OTKA) the authors of this paper carried out a comprehensive empirical analysis of this issue in Hungary. In doing so they strongly relied on Kálmán Kulcsár’s findings and insights stemming from his pathbreaking studies half a century ago. The empirical study was carried out by the Szonda Ipsos Market and Opinion Research Institute in the framework of an omnibus questionnaire survey with a random sample of 1000 people in 2013. Thirteen questions essentially similar to certain questions used by Kulcsár in 1965 (for instance: Have you ever read a bill or an act? Have you ever participated in a judicial process? Who or which body enacts a bill in Hungary?) were posed in order to provide a possibility for the comparison of the actual results and those of Kulcsár. We found that the general level of knowledge of law had increased substantially in the past decades. Knowledge related to constitutional law is the prominent example of this growth and it can definitely be coupled with the functioning of the democratic political system in the last 25 years. However, except from constitutional law, the growth of legal knowledge is due almost solely to the increased level of education and not a generally improved legal consciousness of the society.

"A jog nem tudása nem mentesít a jogkövetkezményei alól”. ez az alapelv nélkülözhetetlen a modern jog működéséhez, a jogszabályok érvényesítéséhez. Ellenkező esetben bárki, jórészt kontrollálhatatlanul hivatkozhatna arra, hogy nem ismerte az adott szabályt, így azt rajta számon kérni sem lehet, ez pedig a jogrendszer összeomlásához vezetne. Ez az érv a jogrendszer egységét szem előtt tartó normatív megközelítés részeként teljesen magától értetődő. Másfelől azonban mégiscsak releváns kérdés, hogy milyen mértékben ismerik az állampolgárok azokat a szabályokat, amelyeket követniük kellene. Ami ugyanis normatív oldalról, illetve az írott jogra koncentráló jogtudomány oldaláról szükséges és elfogadható alapelv, az deskriptív oldalról, a társadalmi folyamatok és az azt vizsgáló társadalomtudományok (szociológia, antropológia stb.), de még a racionális gondolkodás, vagy egyszerűen csak a józan ész felől szemlélve is: abszurdum. Aki nem ismer egy szabályt, az nyilvánvalóan nem is követheti azt. Gyakorlati szempontból ez a felismerés indokolja a jogismeret kutatását szerte a világban, így Magyarországon is.