Decentralizált pénzügyek és monetáris innovációk: A kriptovaluták gazdasági hatásai és társadalmi befogadottsága

Abstract

A modern technológia fejlődése és a pénzügyi digitalizáció elterjedése olyan decentralizált modelleket hozott létre, amelyek alapjaiban hívják ki a hagyományos, közvetítőkre épülő bankrendszert. A dolgozat elméleti fejezeteiben a kriptovaluták globális gazdasági hatásait, a pénzfunkciók digitális kori átalakulását, valamint a jegybanki digitális pénzek (CBDC) és az uniós MiCA-szabályozás jelentőségét mutatom be. A kutatás empirikus szakasza kifejezetten a magyar lakosság társadalmi befogadottságára fókuszál, egy 151 fős mintán végzett, Khí-négyzet próbákkal alátámasztott kérdőíves felmérés segítségével. Az adatok igazolják, hogy a hazai válaszadók számára a kriptovaluták elsősorban spekulatív befektetési eszközként funkcionálnak, míg csereeszközként való használatuk az extrém volatilitás miatt jelenleg elenyésző. A társadalmi elfogadottság fő akadályaiként a technikai komplexitás és a szabályozatlanságból eredő bizalomhiány azonosítható, ami szoros összefüggést mutat a technológiai félelmekkel. Habár a felmérés rávilágított egy innovatív réteg jelenlétére, amely nyitott a banki közvetítés kiváltására, a többség számára továbbra is az állami garancia jelenti a fő biztonságot. A vizsgálat feltárta azt az ellentmondást is, hogy a válaszadók jelentős része kételkedik a jelenlegi bankrendszerben, mégis az állami hátterű digitális megoldásokat részesítené előnyben a privát kriptovalutákkal szemben. Összefoglalva megállapítható, hogy a hazai pénzügyi digitalizáció jövője egy hibrid modell felé mutat, amely a blokklánc-technológia előnyeit a jegybanki szabályozás biztonságával ötvözi.