Dolgozatomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a kereskedelmi banki vagy az alapkezelői háttérrel rendelkező befektetési alapok érnek-e kedvezőbb eredményeket a befektetők számára. Ennek vizsgálatára a legnépszerűbb magyar bankok és alapkezelők kínálatából választottam 8 részvény- és 8 kötvényalapot, melyeknek havi árfolyam adatait használtam fel 2015 és 2025 között. A teljesítmények összehasonlítására a szakirodalom által gyakran használt mutatókat használtam fel melyek a Sharpe mutató, Sortino mutató, Treynor mutató, valamint a Jensen alfa érték voltak. A részvényalapok esetében a Budapesti Értéktőzsde által megállapított CETOP indexet, míg a kötvényalapok esetében az Államadósság Kezelő Központ által közzétett RMAX indexet használtam referenciaindexként. Kockázatmentes hozamnak a vizsgált 10 évben minden év elején első sorszámmal kibocsátott Egyéves Magyar Állampapír kamatát állapítottam meg. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar bankok jobb eredményeket értek el 2015 és 2025 a termékeikkel, mint az alapkezelők és magas inflációs környezetben a részvényalapok jobb választásnak bizonyultak, mint a kötvényalapok a befektetők számára. Ezáltal megállapítható, hogy egy pénzügyi szolgáltató befektetési alapjának teljesítményére nincs pozitív hatása annak, hogy az alapkezelés a fő tevékenysége-e vagy sem.