A debreceni szuburbanizáció negatív hatásainak enyhítése egy új közösségi közlekedési formával, a tram-trainnel

Abstract

A tram-train (elővárosi villamos) egy olyan modern közlekedési forma, ami a városon belüli, illetve a település elővárosi forgalmát is szolgálja. Működésének lényege, hogy a városok között a vasúti síneken, míg városon belül villamos síneken közlekedik a város szívébe így elkerülve az állomásokon való átszállást. A Debrecenben végbemenő fejlesztések és a szuburbanizációs folyamatok következtében a város kiterjedt vonzáskörzettel rendelkezik, így egyre nagyobb közúti közlekedési gondokkal küszködik. Dolgozatom általános célkitűzése, hogy felmérjem – kizárólag ökológiai szempontból – azt, hogy érdemes-e Debrecenben egy elővárosi villamost kiépíteni. Ehhez meg kellett vizsgálnom az elővárosi forgalmat, amit keresztmetszeti forgalomszámlálással, illetve a buszok telítettségét folthatás módszerrel állapítottam meg. Hipotézisem szerint Debrecen vonzása van olyan mértékű, aminek a kielégítésére hatékony megoldás lenne a tram-train vonal kiépítése. A primer kutatásom rámutatott arra, hogy a jelenlegi forgalom mellett hol lenne érdemes kiépíteni a tram-train rendszert. Ezek mellett fontosnak tartottam a környezetterhelés mértékét is megvizsgálni (gCO2), amit sikerült minden felmért út mentén a szakirodalom adatai alapján megbecsülni.