Doktori értekezésem célkitűzése választ adni arra, hogyan jelennek meg a nemi egyenlőtlenségek a vidéki kőszínházak munkaszervezetében, mi befolyásolja a nemi alapú eltéréseket a karrierek, életpályák között, illetve hogyan definiálják a színésznők és színészek a karriert és a sikert. Elemzésem a nők és férfiak társadalmi egyenlőtlenségeinek, vagyis a gender egyik kérdéskörének értelmezéséhez kíván hozzájárulni, de mindezt a vidéki kőszínházi világ és a színésznők vizsgálatán keresztül teszi. A színésznők társadalmi helyzetét különlegesnek tekintem, hiszen a gender-probléma sajátosságait „sűrítetten”, vagy „esszenciálisan” jelenítik meg, ugyanis a színésznő személyisége, esztétikai szerepe, nyilvánosság előtti megjelenése és ambíciói gender kérdéseket összegeznek a társadalom számára. A (színész)nőség komplexitásának és ellentmondásainak összefüggésrendszerét röviden „sűrített nő” kifejezéssel illetem és kutatásom a társadalmi helyzetének és viszonyrendszerének elemzéséről szól. A kőszínházak munkaszervezetében a színésznők és színészek közötti egyenlőtlenségeket mikroszinten vizsgálom szubjektív változók bevezetésével (siker és a karrier kulcsfogalmai), melyeket Deaton és Kahnemann elemzéseire alapozom. Ezenkívül főként Koncz Katalin karrierrel kapcsolatos, Nagy Beáta nemek és szervezetek leírásaira, Bourdieu mező elméletére, valamint a nemi sztereotípiákhoz kapcsolódva Christopher Lasch társadalmi nárcizmus és a test megjelenítése gondolatára támaszkodom. Kétféle adatgyűjtési módszert alkalmaztam kutatásomban, egyfelől a dokumentumelemzést, másfelől a félig strukturált interjút. A színházak szervezeti működésének leírásához a forrást a publikusan elérhető szervezeti dokumentumokból nyertem. A színésznői karrier előnye az, hogy a színházon kívüli kötődések miatt nem szűkülnek be élettereik, identitásukat nem kizárólag csak a színházon keresztül tudják definiálni, hanem ha karrierkrízisük van, lehetőségük nyílik ezek valamelyikébe megkapaszkodni (reziliencia, rugalmasság, színházon kívüli munka). Lehetőségük nyílik „magán-identitásokat” létrehozni, melyek megmutatják, hogy a színházon kívül is van életük. Hátrányuk a színházon belüli karrierben nyilvánul meg, ahol számos akadállyal találkoznak (drámairodalmi, váltókori, életkori, színházi mező patriarchális elvárásrendszere, női vezetők akadályai). Az előnyök és hátrányok összegzését a színésznő emancipált egyenlegének nevezem.

The aim of my doctoral thesis is to answer how gender inequalities appear in the work organisation of provincial stone theatres, what influences gender differences in careers and life paths, and how actors and actresses define career and success. My analysis aims to contribute to the understanding of the social inequalities between women and men, i.e. to understand one of the issues of gender, but it does so through the study of the provincial stone theatre world and women actors. I consider the social situation of actresses as a special one, as they represent the specifics of the gender problem in a "condensed" or "essential" way, as the actress's personality, aesthetic role, public appearance and ambitions summarize gender issues for society. I will briefly refer to the context of the complexity and contradictions of (actress)womanhood as 'condensed woman' and my research is about the analysis of her social position and her relationship system. I examine the inequalities between actresses and actors in the work organisation of the stone theatres at the micro level by introducing subjective variables (key concepts of success and career) based on the analyses of Deaton and Kahnemann. In addition, I draw mainly on Katalin Koncz's descriptions of careers, Beáta Nagy's descriptions of gender and organisations, Bourdieu's field theory and, in relation to gender stereotypes, Christopher Lasch's ideas of social narcissism and the representation of the body. I applied two methods of data collection in my research, on the one hand documentary analysis and on the other hand semi-structured interviews. For the description of the theatres' organisational functioning, I drew my sources from publicly available organisational documents. The advantage of a career as an actress is that they do not have a narrowing of their life space because of their attachments outside the theatre, they cannot define their identity solely through the theatre, but if they have a career crisis, they can cling to one of these (flexibility, resilience, working outside the theatre). They have the opportunity to create "private identities" that show they also have a life outside the theatre. Their disadvantage manifests itself in their careers within the theatre, where they face several obstacles (dramatic literature, changing ages, age, patriarchal system of expectations in the theatre field, obstacles of female leaders). I call the sum of advantages and disadvantages the emancipated balance of the actress.