Magyarország, a magyar társadalom egyik hangsúlyos megoldásra váró feladata a társadalmi felzárkózás kérdésköre, amely az elmúlt időszakban egyre nagyobb hangsúlyt és figyelmet kap. A társadalmi felzárkózás kérdésköre nem új keletű probléma, már az 1960-as években történtek kísérletek, de a rendszerváltás óta folyamatosan jelen lévő, mélyülő és megoldásra váró feladat. A megoldása közvetlenül érinti magukat a hátrányos helyzetben élő egyéneket, családokat, közösségeket, de amely közvetetten az egész magyar társadalmat is. Az elmúlt harminc évben, különböző szempontokból és megközelítésekből kiindulva, több program és kísérlet valósult meg, eltérő eredménnyel a probléma kezelésére „megoldására”. A társadalmi felzárkózást nem lehet csak egy-egy terület fejlesztésével megvalósítani, szükséges a különböző területek (oktatás, lakhatás, egészségügy, infrastruktúra) komplex kezelése. „A tartós rászorultság és a társadalmi kizáródás mérséklése komplex és hosszútávon kiszámítható megközelítést igényel.” (NTFS, Bp., 2014. 7.o.) A társadalmi vizsgálatok és a célcsoport körében végzett kutatások egyértelműen megmutatják a szegénységet meghatározó társadalmi jellemzőket, a „szegénység profilját”: háztartások, családok, alacsony munkaerő-piaci aktivitása, az egyének alacsony iskolai végzettsége, az egyének roma származása, a szegény családokban élő gyermekek száma, a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). (NTFS, Bp., 2014.) Jellemzően a hátrányos helyzetben, mélyszegénységben élő egyének, családok a településeken belül egy adott területen „elkülönülten”, gyakorta a település szélén szegregátumokban élnek. Bár megyénkre is, az elmúlt években a munkaerőhiány volt a jellemző, azonban a leghátrányosabb helyzetben élők nem tudtak jelentős számban elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Számukra, a szociális juttatások (szociális segély, FHT, álláskeresési támogatás), a közfoglalkoztatás, az idénymunka, az OKJ-s, vagy betanító jellegű képzésekhez biztosított keresetpótló juttatás, megélhetési támogatás biztosítják a bevételi forrásokat. A komplex programok fő célja, hogy irányítottan ezeken a területeken élő személyeken és családokon segítsen. A megyében eddig megvalósult és folyamatba lévő telepprogramokat kívánom részletesebben bemutatni, a rendelkezésre álló táblázatok és információk segítségével.

Szakdolgozatomban, megyei komplex telepprogramok egyénre, családokra és közösségekre gyakorolt hatását kívánom megvizsgálni, illetve, hogy ezek a programok mennyire járulnak hozzá a mélyszegénységben élők helyzetének javításához.