Szervezeti klímamérés egy kisvárosi általános iskolában

Abstract

A dolgozatom az Iskola szervezeti kultúrájának, klímájának alakulásának előjelét vizsgálta. Tisztáztam a szervezeti kultúra fogalmát, kialakulásának tényezőit, szintjeit. A témával foglalkozó szakirodalmat a szervezeti kultúra és a szervezeti klíma alakulása és fejlődése szempontjából elemeztem és dolgoztam fel. Ismertettem, indokoltam aktualitását az új vezetői stratégiáknak, a kultúra típusainak, szintjeinek és dimenzióinak és bemutattam vizsgálati módszerét. Az Iskola történeti bemutatását követően rávilágítottam azokra a változásokra, melyek a két mérési időszak között az iskola életében bekövetkezett: társadalmi -, környezeti -, szervezeti -, demográfiai változások. A kutatási tervben rögzítettek szerint készítettem el a mérést, majd az adatok feldolgozása után a klímaösszetevők alapján elemeztem és a korábbi méréssel hasonlítottam össze a kapott eredményeket. Megállapítottam, hogy az Iskola szervezeti klímája összevont klímamutató szerint 5%-ot esett. A vezetési stílus és a kommunikáció dimenziók kivételével minden területen romlott a pedagógusok klímaérzete. Ezen eltérések vélhető okait is kerestem a kérdésekre adott válaszok függvényében. Az elemzésem kiterjedt hipotéziseim megvizsgálására is. Összességében arra a következtetésre jutottam, hogy az Iskola szervezeti kultúrája a klímaérzet oldaláról nem változott jelentős mértékben. Nem elhanyagolható az a tény, mely a kollégákhoz és a munkához való viszony adataiból kiolvasható: a csökkenő értékekhez gyengülő teljesítmény prognosztizálható. Annak érdekében, hogy az iskolai hatékonyság és a tanári elégedettség kedvezőbb legyen a szervezeti klímát javítani kell. A vezető pozitív megítélése, valamint a változásokra, fejlesztésekre nyitott tantestület biztosíték arra, hogy a felszínre került problémák megoldásával a nevelőtestületi klíma kiegyensúlyozottabbá tehető.